Az országhatárok nagyon konkrétan meghatározott vonalak, amik ugyan változhatnak, de ez általában valamilyen politikai okból vagy konfliktus miatt fordult elő a történelem során.

A határokat gyakran vizek, folyók vagy esetleg hegységek mentén szokták meghúzni, a világ határainak körülbelül egyharmadát a víz határozza meg.

A klímaváltozás miatt azonban a Föld vizei folyamatos változáson mennek át, és ez sokszor a határokat is átírhatja. Így történt ez az Alpokban is, ahol konfliktus is adódott abból, hogy megváltoztak az országok természetes határai.

Így változtak meg az országhatárok az Alpokban

A hófödte hegyek esetében legtöbbször annak vízválasztója mentén húzzák meg a határokat. 1924-ben a svájci és az olasz kormány úgy döntött, hogy rögzíti a határt a gleccser vízválasztóján, amelyet könnyű volt megtalálni. Svájci és olasz geológusok kijelölték a határt, és lezárták az ügyet. 1975-ben a geológusok ismét ellenőrizték a határt, és megdöbbenve tapasztalták, hogy a gleccser elmozdult. A tudósok a változás okának egyértelműen a klímaváltozást jelölték meg, a gleccser olvadása jó pár méterrel arrébb költöztette a határokat. Ez nemcsak a svájci és az olasz határokat érintette, de az osztrák vonalakat is megváltoztatta.

Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, 5300 éves.

Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, 5300 éves.

Fotó: Leopold Nekula / Getty Images Hungary

Két érdekes történet is kapcsolódik a felmelegedés miatt kialakult határváltozásokhoz. Az egyik a világ egyik leghíresebb múmiájának, Ötzinek a felfedezése volt, akit 1991-ben, 3210 méteres magasságban találtak meg az Ötz-völgyi-Alpokban. A helyszín pont Ausztria és Olaszország határán feküdt, így sokáig vita tárgya volt, melyik országhoz is tartozik a lelet. A területen 1919-ben húzták meg a határvonalat a vízválasztó mentén, ez alapján Ausztriában találták meg Ötzit, a klímaváltozás miatt azonban a gleccser helyzete megváltozott, és olasz területnek számított. Bár az olaszok sokáig próbáltak érvelni, Ötzin végül osztrák tudósok kezdtek vizsgálatokat végezni. Később mégis átkerült az olasz Dél-Tiroli Régészeti Múzeumba, ahol ma is látható.

A határvonalak változását egy hegyi étterem is megtapasztalta a saját bőrén. A Breithorn-hegyvonulat síparadicsomában lévő Rifugio Guide del Cervino 1989-ben épült, jóval az olasz határon belül. A vendéglátóegység olasz ételeket kínál, az olasz kormánynak fizeti az adóját, és a vendégek euróban tudnak fizetni. A klímaváltozás miatt eltolódó határok azonban azt eredményezték, hogy az étterem szép lassan „átcsúszott” Svájcba, ez pedig bonyolult helyzetet eredményezett. Mindkét ország kormánya foglalkozik az üggyel, hogy hova is tartozzon a hely, viszont nem tudnak megegyezni, valószínűleg csak 2023-ban tudnak vele foglalkozni, addig az olasz oldalon marad. A határmódosítás azért is bonyolult az étteremnek, mert Svájc nem tagja az Európai Uniónak, így át kéne térniük a svájci frankra, valamint az adózása is megváltozna. A klimatológusok becslése szerint 2050-re az Alpok gleccsereinek 50 százaléka eltűnik, ez pedig további határproblémákat okozhat.

Femina

Hirmagazin.eu