William Shakespeare drámát írt róla, kasszasikert hozó filmek főszereplője volt Hollywood minden korszakában, megszámlálhatatlanul sok festmény, vers, könyv ihletője.
A történelem nagy alakjai közül kevesen tudták annyira rabul ejteni az utókor képzeletét, mint Kleopátra, Egyiptom utolsó fáraója – az asszony, aki messze földön híres volt csáberejéről.
Már életében okosan kidolgozta imázsát, Ízisz istennő megtestesüléseként hirdette magát. Azóta szállodákat, hajókat, szappant meg cigarettát neveztek el róla. Az idők során sokszor ábrázolták egysíkúan, elfogultan, olyan nőként, aki visszaél a szépségével, csak hogy beleszólhasson a férfiak dolgába. Ma már a legtöbb történész ki meri jelenteni: Kleopátra okos és tehetséges uralkodó volt, minden rendelkezésére álló eszközzel birodalma építésén munkálkodott.
Kleopátra Egyiptomban született, ám dinasztiája eredetileg idegenből származott. Ptolemaiosz utódai, a makedón eredetű Ptolemaidák nagyon hosszú ideig, csaknem három évszázadon keresztül uralták az Egyiptomi Birodalmat. A Ptolemaidák híresek voltak mesés gazdagságukról, politikus észjárásukról, és hírhedettek véres belviszályaikról, no meg arról, hogy erkölcsi felfogásukba a vérfertőzés, az apagyilkosság is belefér.
Történetük tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor Alexandrosz, azaz Nagy Sándor elfoglalta Egyiptom földjét. Kr. e. 332-ben a makedón hadvezér betört Alsó-Egyiptomba, végigsöpört a birodalmon, és megdöntötte a gyűlölt perzsák uralmát. Egyiptom népe megmentőjének, isteni szabadi-tójának látta, tehát boldogan fogadta a győzedelmes hadvezért. Nem sokkal azután, hogy Memphiszben, a birodalom fővárosában nagy pompával fáraóvá koronázták, Alexandrosz a Földközi-tenger partján kikötővárost alapított.
Alexandria – merthogy Nagy Sándor magamagáról nevezte el a várost – közel ezer esztendőn át volt Egyiptom fővárosa.
Hova, vajon hova tűnt Kleopátra?
De hisz ha belegondolunk, nem is tűnt el: ott van mindenütt. Játékautomaták, társasjátékok, szőnyegtisztító szerek, táncosnők őrzik a nevét: róla nevezték el a Földközi-tengeren működő környezetszennyezés-kutató intézetet, a Naprendszer 216-os számú kisbolygóját, valamint – dekadens életmódja és különleges összetételű fürdői okán – egy híres illatszercég egyik parfümjét.
Kleopátra, aki nőként lett Egyiptom utolsó fáraója, a legenda szerint mérgekkel kísérletezett hadifoglyain – nos, ma a Közel-Kelet egyik legnépszerűbb cigarettamárkájaként mérgezi az egyiptomiakat.
A kritikus Harold Bloom találóan nevezte őt a világ első valódi celebjének. Sem előtte, sem utána nem lépett a történelem színpadára ily sokarcú, sokoldalú női szereplő: Kleopátra királylány, anyakirálynő és a király nővére volt egy személyben, ráadásul egy olyan dinasztia tagja, amelynek bűnlajstromához még a legelvetemültebb maffiacsaládoké sem fogható.
Halála óta az örök, megunhatatlan múzsa szerepét tölti be: ki tudja, hányadik életrajza jelent meg nemrég; 1540 és 1905 között öt balettnek, negyvenöt operának, hetvenhét színdarabnak volt ihletője, és legalább hét játékfilmnek lett főhőse, címszereplője. Kleopátra tehát mindenütt ott van, ugyanakkor nincs sehol.
Forrás: delina
