Mindezt a kijevi hadműveleti parancsnokság jelentette, hozzátéve hogy a konfliktusövezetben egy nap alatt nyolc ukrán katona halt meg, és további 16 megsebesült. A szakadárok két halottjukról és egy civil áldozatról tettek bejelentést.
Andrij Liszenko, az ukrán elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy a mostani volt az ukrán hadsereg utóbbi egy hónapban elszenvedett legnagyobb napi vesztesége. Hozzátette, hogy a szakadárok az előző 24 órában legalább százszor lőtték az ukrán katonai állásokat a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben.
Elmondása szerint öt katona egy taposóakna robbanásában halt meg, miközben a Sztanyicsna-Luhanszkai járásban az orosz-ukrán határ mentén telepített „aknamező megbízhatóságának ellenőrzésével kapcsolatos feladatot teljesítettek”.
Ruszlan Kacsuk, a Luhanszk megyében folyó terrorellenes művelet sajtószóvivője az esetről azt mondta, hogy az öt utász katona „a térség aknamentesítésével foglalkozott, és egy meg nem határozott akna felrobbanása következtében” vesztette életét.
Egybehangzó források szerint az áldozatok a Munkácsi 128-as dandár Kárpátaljáról bevonult 23 és 45 év közötti katonái voltak.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) sajtószolgálatának szerdai jelentése kiemelte, hogy az utóbbi egy napban az oroszbarát szakadárok súlyosan megsértették a minszki megállapodásnak a tűzszünetre és a nehézfegyverek frontvonaltól való visszavonására vonatkozó pontjait, és a dokumentum aláírása óta az egyik legintenzívebb tüzérségi támadást intézték az ukrán állások ellen, a megállapodás által tiltott, 152 mm-es kaliberű tüzérségi fegyverekből.
A szakadárok hivatalos hírügynöksége, a DAN ugyanakkor arról számolt be, hogy az említett időszakban két harcosuk vesztette életét, s az ukrán hadsereg katonáinak lövései egy polgári lakos életét is kioltották.
Az AFP jelentése szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök kedden felhívta telefonon Vlagyimir Hrojszmant, az ukrán parlament elnökét. A két magas rangú állami vezető elégedettséggel nyugtázta, hogy kezdetét vette az ukrán alkotmány reformjának folyamata, amely a decentralizációra helyezi a hangsúlyt. Felhívták a figyelmet arra, hogy szerintük figyelembe kell venni a lázadók ellenőrzése alatt álló területek sajátosságait, ahogyan azt a minszki megállapodás is előírja.
Erről a kérdésről tárgyalt az ukrán törvényhozás elnökével Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese is, aki szerdán Kijevbe érkezett. A TASZSZ orosz áőllami hírügynökség szerint az amerikai tisztségviselő nagyra értékelte az ukrán parlament munkáját, amely szerinte most „a változások motorjaként” működik.
Hrojszman kifejtette vendégének: a decentralizációt érintő alkotmánymódosítások hozzájárulnak majd a demokrácia és a polgári társadalom fejlődéséhez, vízválasztóként szolgálnak majd Ukrajna szovjet múltja és európai jövője között.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
