A nem hivatalosan „Proxima c” néven ismert jelölt tömege hatszorosa a Földének és a jeges Proxima Centauri rendszer körül kering.
A bolygó létezése nem nyert igazolást ezidáig. A „Proxima c” úgynevezett szuperföld is lehetne, mivel a tömege legalább hatszorosa a Föld tömegének. A megközelítőleg 1900 napos keringési ideje teszi jeges, lakhatatlan hellyé, amely a Nap-Föld távolság körülbelül másfélszeresére található a Proxima Centauri rendszerben. A Proxima Centauri egy, a Napnál sokkal kisebb és halványabb, négy fényévre található vörös törpecsillag – írja a Scientific American.
Az újonnan felfedezett bolygó akár a Proxima b mellé is csatlakozhat – amely egy, a Proxima Centauri körül keringő 2016-ban felfedezett, durva becsléssel Föld tömegű bolygó. A kísérleti észlelés ugyanazzal a többéves, további 60 méréssel kiegészített adatbázis segítségével sikerült, mint amelynek segítségével a Proxima b-t is felfedezték. „Csak egy jelölt. Ezt fontos kiemelnem” – mondta Mario Damasso asztrofizikus.
A Proxima c bolygó természetének igazolásához további tanulmányokra van szükség, további berendezésekkel a Földön és az űrben egyaránt. A European Southern Observatory, vagyis az Európai Déli Obszervatórium a Chilében található nagy méretű távcsőre szerelt következő generációs bolygó-kutató műszere, az ESPRESSO nagyobb pontossággal képes érzékelni a bolygó jelölt égitestek hullámait.
A legígéretesebb megfigyeléseket azonban az Európai Űrügynökség Gaia nevű, a Tejútrendszert kutató műholdjával lehetne tenni, amely a galaxis több mint egymilliárd csillagjának mozgásait és helyzetét figyeli folyamatosan, beleértve a Proxima Centaurit is. A Gaia csupán a bolygó keltette hullámokat figyelve is képes észlelni annak jelenlétét. A műhold döntő válasszal szolgálhat abban a kérdésben, hogy a Proxima c létezik-e vagy sem.
A puszta észleléseken túl a bolygó jelölt további izgalmas lehetőségekkel szolgálhat a természete jellemzésére irányuló tanulmányokhoz. Közvetlen felvételeket lehetne készíteni róla a mérhetetlen sok űrközi örvényen keresztül. A Proxima b is ígéretes ilyen szempontból, de a Proxima c távolabb helyezkedik el a Centauritól, így jobban is látszódhatna. Az első bolygó lehet a Naprendszeren túl, amelyről visszavert fényben készül felvétel.
Bármilyen kép a Proxima c-ről – amennyiben a bolygó valódisága beigazolódik – valószínűleg egy szeles, túlnyomórészt gázból álló gömböt fedne fel, de még ebben az esetben is nagyban segítheti az űrhajósokat abban, hogy megértsék milyen egy szuperföld. Annak ellenére, hogy ez a Tejútrendszerben a leggyakoribb bolygóváltozat, Naprendszerünkben teljesen ismeretlen.
A Föld és a Neptunusz tömege és mérete között félúton elhelyezkedő szuperföld-típus kecsegtet némi eséllyel az életre, mint szuperméretű változata lakható világunknak.
forrás: hirado, Hirmagazin.eu