Az összes Európai Uniós ország közül – az Egyesült Királyságot leszámítva – Írország lehet a legnagyobb vesztese annak, ha a britek egy átfogó megállapodás nélkül távoznak az EU-ból, vagyis amennyiben a „hard-Brexit” forgatókönyv valósul meg.
A Commerzbank szakértői elemzésükben ugyanakkor hozzáteszik, hogy ez az Írország nem az, amit 2008-ban térdre kényszerített a világgazdasági válság, ezért közel sem kell akkor pusztítással számolni.
Az EU-ból való kilépési határidő közeledtével egyre jobban nő a nyomás a brit kormányon, hogy a tárgyalások első szakaszát lezárva végre tovább lépjenek a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok kérdéskörének rendezésére. Ezt bizonyítja, hogy a közelmúltban miniszterei állítólag felhatalmazták Theresa May kormányfőt arra, hogy az eddigi 20 milliárd helyett akár 40 milliárd eurónyi Brexit-kilépési számlára is rábólintson, emellett az Európai Bíróság joghatóságát is tartósan elismernék a 3 millió uniós állampolgár nagy-britanniai jogainak védelme érdekében. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a minap december 4-ét jelölte meg abszolút határidőnek: eddig kell a briteknek előállni egy, az EU számára elfogadható javaslattal, ha azt akarják, hogy a december 14-én kezdődő EU-csúcsot követően (a tagállamok vezetőinek jóváhagyásával) a második szakaszba léphessenek a tárgyalások.
Elvileg tehát több hónapnyi egy helyben toporgást követően végre áttöréshez érhetnek a tárgyalások, csökkentve ezzel annak veszélyét, hogy az Egyesült Királyság egy átfogó megállapodás nélkül távozik majd az EU-ból. Mivel azonban még mindig sok a kérdőjel, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni egy megállapodás nélküli „hard-Brexit” forgatókönyv lehetőségét. A gazdasági kapcsolatok komplexitása miatt az nem egyértelmű, hogy pontosan mekkora károk érhetik az Egyesült Királyságot, illetve az EU-t, az viszont szinte biztos, hogy a bennmaradó 27 tagállam közül Írországnak fájhatna a leginkább, ha nem sikerülne megegyezni a feleknek a kilépési keretrendszerről.
Elválaszthatatlan kereskedelmi kötelékek
Földrajzi közelségük és közös történelmi múltjuk miatt nem meglepő, hogy a brit és az ír gazdaság szorosan összekapcsolódik. Igaz, ez a kötelék közel sem olyan szoros, mint néhány évtizeddel ezelőtt, köszönhetően annak, hogy Írország egyre jobban integrálódott a globális értékláncokba, csökkentve ezáltal az Egyesült Királyságtól való közvetlen kereskedelmi függőségét. A következő ábrán látszik, hogy míg az 1970-es évek elején az ír export több mint 60%-a irányult az Egyesült Királyságba, 2016-ban már csak 13%-a.
A csökkenő trend ellenére azonban továbbra is kulcsfontosságú kereskedelmi partnere Írországnak az Egyesült Királyság, így egy hard-Brexit forgatókönyv esetén megjelenő kereskedelmi akadályok jelentős gazdasági kárt okoznának.
És akkor még nem is volt szó az energiapiacról, ami csak tovább bonyolítaná a helyzetet. Írország és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország energiapiaca szorosan integrálódott: 2014-ben Írország összes gázfogyasztásának 96%-át brit forrásból elégítette ki, vagyis erősen függ az onnan érkező gázexporttól, mindeközben viszont Észak-Írország jelentős mennyiségű energiát importál Írországból, vagyis kettős egymásra utaltságról van szó. Bár ez az energiapiaci integrációt brit és ír törvények szabályozzák, így fennmaradása közvetlenül nem függ az EU-s jogrendszertől, Írországnak ugyanakkor meg kell felelnie bizonyos biztonsági előírásoknak, amelyek biztosítják, hogy az ország képes legyen megbirkózni a fosszilis energiaforrások átmeneti szűkösségével. Írország ennek megfelelően rendelkezik is rendkívüli olajtartalékkal, a baj csak az, hogy ezt az Egyesült Királyság területén tárolják.
Mekkora kárral lehet számolni egy hard-Brexit esetén?
A Commerzbank szakértői a gazdasági hatások számszerűsítéséhez egy közelmúltban készült tanulmány eredményéhez nyúltak, amely három különböző lehetőséggel kalkulál:
- Az Egyesült Királyságnak sikerül olyan megállapodást kötnie, amivel az Európai Gazdasági Térség, vagyis a közös piac része marad.
- Az árukra szabadkereskedelmi egyezmény vonatkozna, a szolgáltatásokra viszont nem.
- Nem születik semmilyen megállapodás (hard-Brexit), ezért az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem kapcsán a WTO-s szabályok lépnek életbe.
Az első esetben mindez 23%-os, a második esetben 31%-os, a harmadik esetben pedig 50%-os kétoldali kereskedelmi forgalmi visszaesést eredményezne. Ha a GDP-re gyakorolt hatást nézzük, akkor a tanulmányban alkalmazott modell szerint a következő 10 évben (összesítve) 2,3%-kal (1. eset), 2,7%-kal (2. eset), illetve 3,8%-kal (3. eset) lehet alacsonyabb az ír GDP az alapesethez képest, vagyis, ha a britek nem lépnének ki az EU-ból. Az Egyesült Királyság számára a GDP-re gyakorolt negatív hatás mértékét a GDP 1,8-3,2%-ára teszi a modell.
Ennek a számításnak ellent mond az Európai Bizottság elemzése, amely arra világított rá, hogy az EU-s GDP-re nézve nem jár majd érdemi negatív következményekkel a britek kilépése. Ha a Bizottság optimistább számításai válnak valóra, az azt is jelentheti, hogy a Brexit ír gazdaságra gyakorolt közvetett hatása kisebb lehet, és így összességében olcsóbban megúszhatják a Brexitet, mint az Egyesült Királyság.
Pozitív oldala is van a történetnek
Bár sok szempontból nehéz helyzetbe hozhatja Írországot egy esetleges hard-Brexit, a történelmi esemény lehetőségeket is tartogat a számára. Az ország ugyanis a kedvező üzleti környezetnek köszönhetően erős tőkevonzó képességekkel rendelkezik, ami elősegítheti azt, hogy az Egyesült Királyság elől elszipkázza a térségbe érkező külföldi tőke egy részét. Erre ráerősít a tény, hogy Magyarországot követően Írországban a legalacsonyabb a társasági adó az egész EU-ban.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a főváros, Dublin jó eséllyel pályázik azokra a (jól fizető) pénzügyi szektorbeli munkahelyekre, amelyek az új szabályrendszer miatt kénytelenek lesznek elhagyni Londont. Itt elsősorban alapkezelői, biztosítási és különböző támogatói (back office) pozíciókra kell gondolni.
A lehetséges hatásokat összegezve a Commerzbank szakértői két fontos következtetés vonnak le.
- Bár a becsült hatások eltérnek az egyes modellek esetében, az szinte biztosan kijelenthető, hogy az Egyesült Királyság mellett Írország lehet a legnagyobb vesztese egy megállapodás nélküli Brexit-forgatókönyvnek. Ez különösen fájó lehet annak tükrében, hogy néhány éve a világgazdasági válság térdre kényszerítette az országot, ami súlyos megszorításokat tett indokolttá.
- Másrészt viszont az ír gazdaság egyensúlyi helyzetét tekintve sokkal jobb helyzetben van, mint 2008 előtt, vagyis hatékonyabban ellenállhat egy külső sokhatásnak. Ezt a nagyobb belső stabilitást erősíti az eurózónás konjunktúra, illetve úgy általában véve a világgazdaság kedvező helyzete. Végül, de nem utolsó sorban pedig az EKB extrém laza monetáris politikája is plusz támaszt jelent az ország számára.
Képgaléria:
Forrás: portfolio.hu
Képek: Sebd, wiki, RHaworth, Graham Horn, Book of Kells, Tommy Kavanagh, Thpohl, Mike Peel, AnCatDubh, dronepicr, Matti Blume, Sarah777,
