A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Nagy átalakulások a csaknem kétszáz év alatt
Széchenyi István felajánlásához 1825-ben többen csatlakoztak, így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy a magyar akadémiáról” szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
A társaság székhelye Pest lett, nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára (MTA). A társaságnak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot az épület megépítésére. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.
Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát megrostálták. Az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta. Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.
Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön.
November 3. kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata a magyar tudomány ünnepévé nevezte át, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
Határtalan tudomány
A korábbi évekhez hasonlóan idén is kitárja kapuit a tudomány iránt érdeklődők előtt az Akadémia a magyar tudomány ünnepén. Az egész országra kiterjedő, egy hónapon át tartó programsorozat több száz rendezvénnyel, előadással várja vendégeit. A kiemelt eseményeknek az MTA-székház díszterme ad otthont. Az idei magyar tudomány ünnepének mottója: „Határtalan tudomány.”
Az idei tudományünnepi rendezvények hatékony segítséget kívánnak nyújtani többek között annak az aktuális kérdésnek a megválaszolásában, hogy milyen módon megy végbe a technológiai fejlesztések szétterülésének folyamata hazánkban és a nemzetközi környezetben. A tudományünnep másik kitüntetett célja, megvizsgálni a tudomány kommunikációs tevékenységét.
A 2018-as rendezvénysorozat nyitó előadása november 5-én az önvezető autókkal foglalkozik. Olyan kérdésekre keresik majd a választ, hogy ezek a járművek hogyan érzékelik az őket körülvevő világot, és miként kezelik a mindennapi közúti helyzeteket. A megnyitót és az előadást bárki élőben követheti a Tudományünnep.hu és az Mta.hu oldalakon.
Az önvezető autókon kívül az érdeklődők olyan témákban szerezhetnek új ismereteket, mint a bennünk élő mikrovilág, a mindennapjainkban és a tudományban jelen lévő hungarikumok, az őssejtekből előállított mesterséges szövetek és szervek. Sőt még arra is választ kaphatunk, hogy miként kutatnak idegen létformák és technológiák után a világegyetemben. A fiatal magyar kutatók helyzete is téma lesz.
A részvétel minden programon, előadáson ingyenes, de a férőhelyek hamar elfogynak, ezért érdemes időben regisztrálni.
Bemutatkoznak a jövő ifjú kutatói
A rendezvénysorozat fontos eleme idén is valamennyi felsőoktatási intézményben a tudományos diákköri konferencia. A tudományos diákkör célja a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése és bővítése, a képzési követelményeket és a tantervi kötelezettséget meghaladó tudás elsajátítása.
A tudományos diákkörökben a hallgatók kutatómunkát folytatnak, amelynek eredményeit pályamunkában összegzik. Az így létrehozott alkotásokat a felsőoktatási intézményekben tudományos diákköri konferenciákon mutatják be. A legeredményesebben szereplő hallgatók jogosultságot nyernek arra, hogy munkájukat az országos konferencián is bemutassál. Ezekkel a szereplésekkel a pályázók akár meg is alapozhatják későbbi tudományos karrierjüket.
Az Óbudai Egyetemen november 23-án rendezik meg az egyetem napját, amelyen megemlékeznek arról, hogy 2009-ben ezen a napon az Országgyűlés döntésének értelmében létrejött a jogelőd intézmények szellemiségét továbbörökítő új, Óbudai Egyetem. A Debreceni Tudományegyetemen a rendezvények sorát hagyományosan a doktor- és díszdoktoravató ünnepség zárja november 24-én.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen többek között repüléstudományi konferenciát tartanak, valamint az előadások sorában olyan témákkal foglalkoznak, mint a migráció természettudományi vetületei vagy a katasztrófavédelem napjainkban.
Forrás: MTI, MTA
