Home Főhírek Külföld Egy fiatal magyar pár elhatározta, hogy Konstanzban próbálnak szerencsét..

Egy fiatal magyar pár elhatározta, hogy Konstanzban próbálnak szerencsét..

Ezt a levelet küldték szerkesztőségünkbe:

„Nagyon tetszik nekünk itt kint, az emberek nyugodtak, nem rohannak, érezni lehet, hogy van türelmük a vírus ellenére is.

Látod őket nevetni és ez ránk is jó hatással van. Jelenleg közösen lakunk egy párral, de azon vagyunk, hogy saját lakást találjunk. Talán az a legnehezebb itt Konstanz környékén. Pályázni kell sok lakásra illetve egy kiadó lakás nem sokáig van szabadon.

A környezet egyszerűen csodálatos, mindenhol virágok borítják az utcákat, a házak között is hatalmas fák helyezkednek el. A munkahelyünk Singenben található, ami 25 percre van vonattal.

A közlekedés is nagyon jó, fél óránként jár a vonat. Itt szinte mindenki biciklivel jár. Ez által sokkol jobb a levegő is. Sokat sétálunk. Tegnap lent voltunk a fürdeni a tóba. Hihetetlen, hogy mennyire tiszta. Lelehet látni az aljára.

Szóval szerintem megragadunk itt..”

Hirmagazin.eu: Örülünk, és sok szerencsét kívánunk olvasóinknak a kinti élethez..

Képek: Hutter Dóra

Bemutatjuk Konstanz városát:

Konstanz egy több mint 84 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalva, valamint a Hochschulét (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichshafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délen Kreuzlingennel határos.

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. Az első római telepesek i. sz. 50 környékén települtek meg itt. A település neve eredetileg Constantia volt, amit Constantius Chlorus császárról (aki 300-ban megerősítette a várost), vagy unokájáról, II. Constantiusról (aki 354-ben látogatta meg a környéket) kapott.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, amely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten is elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192 ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

1414-1418 közt itt ülésezett a Konstanzi zsinat. 1415. július 6-án Husz Jánost itt elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de szándékát nem fogadták el, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es sváb háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a Tetrapolita, majd az Ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, amely azonnal támadott.

Az új Habsburg uralkodók igyekeztek újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat

1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) székesegyház uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban alapították meg a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtára körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, amelyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Az egyetemnek botanikus kertje is van (Botanischer Garten der Universität Konstanz).

Konstanz híres szülöttjei

 

Wikipedia

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás