Az 1929-es születésű Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli éppen egy évvel ezelőtt adta vissza halhatatlan lelkét a mindenhatónak. Mivel élete során több ízben is halálhírét keltették, a közmondáshoz híven szép kort élt meg – a hirado.hu a 86 esztendős korában elhunyt legendára emlékezik.
A talján Bud Spencer eredetileg úszóként (ő volt az első olasz, aki 100 m-es gyorsban egy percen belüli eredményt ért el), majd vízilabdázóként kezdte meg pályafutását – nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1943-ban a fővárosba költözött. A későbbiekben színészkedésre adta a fejét, leginkább pedig a Piedone-filmekkel, spagettiwesternekkel és a Terence Hill-el közös filmjeivel vált közismertté.
Egy énekes játszik a vízben
A medencék majdan színésszé avanzsáló fenegyereke még zenei albumot is jelentetett meg dalaiból, melyen olaszul és nápolyiul (elvégre azt vallja anyanyelvének) egyaránt dalol. A Piedone Afrikában című filmjében megkérdezik tőle, hogy olasz-e, mire azt feleli: „nem, nápolyi vagyok” – érdekes lehet, hogy Olaszországban a filmjeit nemcsak az angolról, de a nápolyiról is olaszra kellett szinkronizálni.
Tanulmányi eredményei egészen kimagaslóak voltak, ötévesen volt elsős, majd az ötödik osztályt átugorva került hatosztályos gimnáziumba. Ezután a római egyetem vegyészkarára kezdett járni (mindössze 16 évesen vált az egyetem hallgatójává), ám meg kellett szakítania tanulmányait, családja ugyanis 1947-ben elhagyta Olaszországot és Brazíliába költözött.
Spencer, vagyis ekkor még Pedersoli másfél év múlva hazatért és folytatta a sportolást, illetve az egyetemet, bár már nem a vegyészmérnöki, hanem a jogi karon. 16 éves ismeretség után barátnőjével 1960-ban kötöttek házasságot – ebben az időben dalokat szerzett, szöveget írt, kisebb reklámfilmekben szerepelt, árult autót, sőt festéket is.
Bud Spencer, azaz Carlo Pedersoli 1949-ben mellúszásban olasz bajnoki címet nyert, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett egy perc alatti idővel. Még ebben az évben az olasz vízilabda-válogatottal 4. helyezést ért el az Európa-bajnokságon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését 1967-ben visszavonult az aktív sportolástól, utolsó vízilabda-mérkőzését a Kárpáti György és Gyarmati Dezső fémjelezte magyar válogatott ellen vívta.
Bár már korábban is szerepelt filmekben – még a Spencer hírnevével vetekedő, kultikus Quo Vadisban is feltűnik –, csak első tengerentúli szerződése, az Isten megbocsát, én nem bírta rá, hogy felhagyjon sportolói pályafutásával, és költözzön át Amerikába, 1967-ben. Ennek a filmnek a forgatásán növesztette meg szakállát és vált Bud Spencerré – akkoriban divat volt az angolos hangzású művésznevek használata, hogy ezáltal eladhatóbbak legyenek a westernfilmek.
Az ütős páros
A Budot az egyik kedvenc sörmárkájától kölcsönözte, a Spencer név pedig kedvenc színészére, Spencer Tracyre utal – ráadásul Pedersoli állítólag roppant mókásnak találta, hogy termete ellenére Budnak, azaz rügynek szólították. Itt ismerkedett meg Terence Hill-lel is, és derült ki az is, hogy Olaszországban már egyszer szerepeltek együtt az 1959-es Hannibal című filmben, akkor még mindketten az eredeti nevükön – közös jelenetük akkor még nem volt, így nem túl valószínű, hogy találkoztak volna.
1967-től 1985-ig nem kevesebb mint tizenhét filmben szerepeltek együtt, mely Hill számára is meghozta a sikert és az elismerést, valamint a legendák közé emelte a párost. 1985-ben mindketten külön utakra tértek: Spencer megalapította saját légitársaságát, a Mistral Airt – ezt később azért adta el, hogy megvehessen egy gyermekruhákat gyártó textilüzemet, illetve beindíthassa saját étteremláncát, a Bud Foodot. Közel tíz év múltán, 1994-ben ismét összeállt a páros egy utolsó közös film, a Bunyó karácsonyig leforgatására – útjaik ezt követően végleg különváltak.
A vászonról az életbe, és tovább
Spencer 2005-ben jelöltként indult Lazióban a regionális tanácsnokok választásán a Forza Italia párt színeiben, de alulmaradt vetélytársával szemben – öt évvel később Terence Hill-lel együtt, életművéért elnyerte a David di Donatello-díjat, sőt: önéletrajzi könyve, a Bud Spencer: Különben dühbe jövök ugyanebben az évben, 2010 decemberében magyarul is megjelent.
Egyszer törvényszerűen mindenképp bekövetkező halálhírét fia, Giuseppe Pedersoli jelentette be: mint mondta, édesapja nem szenvedett, csendesen ment el 2016. június 27-én, hétfőn, 18 óra 15 perckor – mielőtt elhunyt, csak annyit mondott: „Köszönöm”.
A tavaly elhunyt művésznek a Filatorigát HÉV-megállónál állítottak emléket magyar rajongói, melyet azonban idén valaki teljesen lefestett – az ügyről még áprilisban írtunk.
forrás: hirado.hu/Wikipédia/YouTube
