Egy ausztrál média ügynökség, a VERSA, nem mindennapi döntést hozott meg a múlt évben. A vezetőség a munkahetet lecsökkentette heti 5 napról 4 napra.
Az ügyvezető igazgató, Jonny Clow a következőképpen nyilatkozott:
“Szó szerint bezárjuk az irodát szerdánként, hogy a csapatunk tagjai ügyeket intézhessenek, a családjukkal legyenek, sportoljanak vagy éppen kipihenjék magukat a hét közben is, ahelyett, hogy az egész hetet végig kellene tolniuk, várva a hétvégére.”
Kath Blackman, a cég vezérigazgatója tavaly júliusban indította el teszt jelleggel a 4 napos munkaheteket, és abszolút bejött.
“Miután többféle rugalmas intézkedést is meghoztunk, amelyek közül egyik sem jött be (az emberek annyira különbözőképpen vették ki a szabadságokat, hogy kezelhetetlenné vált az egész), Kath eldöntötte, hogy egy egynapos szabadnapot mindenkinek beiktat a hétbe.” – folytatta Jonny.
“A szerda jó ötletnek tűnt, mivel az a hét közepe. A munkahét tehát lényegében két aprócska hétre oszlott, ami egy teljesen új modellt jelent. A péntek amúgy is egy laza nap, amikor a dolgozók hosszabb ebédszünetre mennek, vagy korábban távoznak.”
„Olyan jól alakult az egész, hogy egy hónapból lett három, majd háromból hat, most pedig már több, mint egy év telt el, de még mindig életben van. Egyértelművé tettük a dolgozók számára, hogy ha ettől csökken a munka minősége, azonnal megszüntetjük, és ez motiválja őket.”
Jonny elmondás szerint ők bizalmi alapú munkarendszert tartanak fenn, ahelyett, hogy mindenkinek a bedolgozott óráit figyelnék.
Elismerte, hogy időbe telt, mire mindenki hozzászokott, többek között a kliensek is, ám komoly emelkedés tapasztalható a bevételeikben és pozitív irányú változás a munkahelyek megmaradásában.
“A bevétel évről évre 46%-ot emelkedik, a dolgozók cégben maradása pedig 72-ről 88%-ra ugrott fel. Az alkalmazottak elégedettek, a cég virágzik, mi pedig reméljük, hogy a kísérletünk más cégeket is felbátorít majd, hogy hasonlóan cselekedjenek.” – jegyezte meg Jonny.
Több tanulmány is bizonyítja, hogy a munkaórák csökkenésével a dolgozók sokkal hatékonyabban képesek koncentrálni, miközben a termelés mértéke változatlan marad, amely jobb minőséggel és magasabb szintű kreativitással társul. A dolgozók ugyanakkor sokkal lojálisabbak egy olyan intézményhez, amely megadja nekik a lehetőséget, hogy szabadabban menedzselhessék munkán kívüli életüket.
Természetesen egy vendéglátó egység vagy egy élelmiszerüzlet kevésbé engedheti meg magának az ilyesfajta változtatást, ám nagyon sok cég élhetne vele és profitálhatna is belőle.
