A feleségem a kislányunk születése után meghalt, így én próbáltam betölteni az apa és anya szerepét is. A büszkeségem nagyon fiatalon már a közeli kórházban és árvaházban önkéntes munkára jelentkezett, a beteg gyerekeknek igyekezett segíteni.
Tudott gitározni, énekelni, így iskola után mindig a kórtermekben, árvaházi szobákban zenélt a kicsiknek, hogy némi örömet, napfényt csempésszen életükbe. Az iskolában kitűnő tanuló volt, szófogadó, és gyönyörű, amilyen az édesanyja.
Pár év múlva az én csodálatos lányom hazahozott egy fiút, aki nem fejezte be tanulmányait, munkanélküli volt, és azzal volt elfoglalva, hogy zenekart alapít a haverjaival. Egyáltalán nem tetszett nekem. Nem értettem, hogy a lányom hogyan vonzódhat egy ilyen alakhoz. Titkon abban reménykedtem, hogy rá fog jönni magától, hogy a srác nem hozzávaló, ő ennél jobbat érdemel.
Egy évnyi kapcsolat után kiderült, hogy a lányom terhes. A szívem majd megszakadt, és nem azért, mert nem vágytam volna egy unokára, hanem mert tudtam, hogy nem tervezett baba volt, így a lányom élete fenekestül fel fog fordulni. Azt akartam, hogy vetesse el a magzatot.
Egyik este azonban a barátja eljött hozzám, beszélni akart velem. Volt két söröm, így elővettem, és az egyiket átnyújtottam neki. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szeretne mondani.
Elcsukló hangon kibökte, hogy nagyon fél a helyzettől, és egyáltalán nem tudja, hogy mit jelent apának lenni. De elkezdett spórolni, és mindenhol próbálkozik, hogy munkahelyet szerezzen. Közölte, hogy tudja, hogy nem lehet elég jó a lányomnak, de szívből szereti és minden támogatást megad neki és a picinek is. A zenekar alakításról is lemond, csak hogy a lányom mellett lehessen.
Ekkor rádöbbentem, hogy elhamarkodott ítéletet hoztam a sráccal kapcsolatban, aki voltaképpen egy nagyszerű fiatalember, felelősségteljes, igazmondó, őszinte, és ami a legfontosabb, hogy szereti a lányomat, és bármit megtenne érte, és a gyerekükért. Így akkor este felajánlottam, hogy költözzön hozzánk, és később sikerült is állást szereznem neki abban a kórházban, ahol én dolgozom.
Ma 10 éve, hogy azon az estén megittunk két sört. És most már van két csodás unokám, egy boldog lányom, és egy vőm, akire nagyon büszke vagyok.
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
Forrás: extremesilverblog
