Home Főhírek Bűnügy, bűnmegelőzés, balesetinfó Egy alvilági leszámolás és több vétlen áldozat – Húsz éve robbant pokolgép...

Egy alvilági leszámolás és több vétlen áldozat – Húsz éve robbant pokolgép az Aranykéz utcában

Budapest, 1998. július 2. Lángoló autó a robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz utcában. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Tegnap volt húsz éve, járókelőkkel együtt öltek meg egy, a rendőrségnek rendszeresen információkat szolgáltató vállalkozót Budapest turisták által kedvelt központjában, az Aranykéz utcában. A férfit koronatanúként tartotta számon a rendőrség az olajmaffia ügyben. Először fordult elő hazánkban, hogy vétlenek is áldozatul estek egy pokolgépes alvilági leszámolásnak.

Budapest, 1998. július 2. Budapest belvárosában négy személy életét vesztette, amikor július 2-án felrobbantottak egy autót az V. kerületi Aranykéz utcában. MTIFotó: Mihádák Zoltán

Robbantás a Régiposta utcában – adta hírül az MTI éppen húsz éve, 1998. július 2-án. A nem sokkal 12 óra előtt történt pokolgépes robbanás egy, az Aranykéz utca 2. előtt parkoló Polski Fiat 126-osban következett be.

A detonációban az első hírek szerint ketten vesztették életüket, ám a halálos áldozatok száma rövid időn belül háromra, majd négyre emelkedett, miután a mentők közvetlenül a robbantás után egy kapualjban rátaláltak egy törmelékkel borított férfi testére, akin a kórházban már nem tudtak segíteni.

A négy áldozat közül hárman az akkori híradások szerint vétlenek voltak.

A helyszínen több mint húszan szenvedtek könnyebb és közepesen súlyos sérülést. Sokan az Aranykéz és a Régiposta utca sarkán lévő McDonald’s-ban étkeztek, amikor berobbantak a portálüvegek (az étteremlánc csakhamar közleményben nyomatékosította, hogy a merénylet nem a McDonald’s ellen irányult). A tűzoltóknak két lángoló autót kellett eloltaniuk.

A könnyebb sérüléseket fémrepeszek és üvegszilánkok okozták.

„10-15 méterre lehettem a robbanástól, gyakorlatilag egy iszonyatos villanást és egy hatalmas dörrenést érzékeltem, melegség csapott meg utána” – mondta az MTI munkatársának egy, a neve elhallgatását kérő szemtanú, aki maga is megsérült. „Egy férfi megsérült mellettem, aki egy közeli szálloda recepcióján később meghalt” – tette hozzá.

A rendőrség néhány perccel a robbantás után lezárta a fővárosból kivezető főútvonalakat és megszigorították az ellenőrzést a határátkelőhelyeken.

A helyszínen a rendőrség közlése szerint életét vesztette egy 57 éves budapesti férfi és egy 24 éves szolnoki nő, aki Budapesten élt, valamint a kórházba szállítás után egy 41 éves budapesti férfi belehalt sérüléseibe. A merénylet célpontja, Boros József Károly is meghalt.

Budapest, 1998. július 2. Lángoló autó a robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz utcában. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A célpont személye nem sokáig volt kérdéses

A Budapesti Rendőr-főkapitányság másnapi sajtótájékoztatóján már elhangzott: „B. Tamás József 43 éves budapesti lakos volt a célpontja a csütörtök déli, budapesti robbantásnak”. A B. Tamásként említett férfi – valódi nevén: Boros József Károly – ismert vállalkozó volt, aki ellen ezt megelőzően már több merényletet is elkövettek. A sajtóeseményen közölték: „A célszemély mozgása gyakorlatilag a rendőrség által nem volt biztosítható napközben, mert csak a házát engedte védeni.”

Berta Attila, a BRFK akkori vezetője a köztelevíziónak elmondta: Boros neve az úgynevezett Energol-üggyel hozható kapcsolatba. Az első merénylet után Boros a rendőrségi kihallgatása során neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és a robbantás-sorozathoz kapcsolódnak. Ezután kezdte meg a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) az olajforgalmazással foglalkozó Energol Rt. vezetőinek őrizetbe vételét – hangzott el a köztévé műsorában.

Boros József Károly (Óriás Tamásként is emlegették) ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon. Nyilvánosságra hozott rendőrségi videóvallomása és az alvilágot leleplező nyilatkozatai miatt a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjainak többsége már rég halottnak szerette volna őt tudni.

Solymár, 1998. július 21. Boros József Károly, az Aranykéz utcai robbantásos merénylet kiszemelt áldozatának gyászszertartása a solymári katolikus temetőben. MTI Fotó: T. Asztalos Zoltán

Felfüggesztették, majd megszüntették a nyomozást

1999. novemberi információk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság felfüggesztette az ügyben indított nyomozást, mert a nemzetközi körözés ellenére nem találták meg azt a szlovák állampolgárságú, szlovák és magyar alvilági kapcsolatokkal rendelkező, Jozef Hamala nevű férfit, aki a felrobbantott „kis Polskit” hamis személyi igazolvánnyal megvásárolta.

2000 februárjában egy szlovák lap azt írta, hogy a magyar rendőrség már azonosította a robbantás két tettesét. Az illetők minden valószínűség szerint szlovák állampolgárok, akiket hazájukban egyebek között rendőrgyilkossággal is vádolnak.

A rendőrség a nyomozást 2001 novemberében megszüntette, azzal, hogy ha a rendőrség új adatok birtokába jut, azonnal folytatja az eljárást.

A BRFK ekkor már a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsította több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és az azóta meggyilkolt Seres Zoltán ellen szintén 1998-ban elkövetett sikertelen merénylettel.

A nyomozás kiderítette, hogy az ott felrobbant Polskit megvásárló Hamala, Rohác bandájának tagja volt. A nyomozások adatai szerint a bűnözői csoport számlájára legalább tíz, 1998 tavaszán és nyarán elkövetett merénylet írható, így többek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József, illetve Torgyán József lakásánál elkövetett robbantások is.

Budapest, 1998. március 17. Tűzoltók a robbantás helyszínén. Robbanás történt Budapesten, Torgyán József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke otthonánál. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A felbujtókról kevesebb információ került a rendőrség birtokába a 2000-es évek elején, de a motiváció piacszerzés, ellenérdekű csoportok konfliktusa vagy a rendőri erők koncentrálása lehetett.

Évekig bujkált Rohác, ittas vezetésen bukott meg

Az Európa-szerte körözött Rohácot végül Csehországban fogták el évekkel később, 2008 októberében, amikor ittas vezetésen érték és a papírjait sem találták rendben. Ellene ekkor már több gyilkosság és robbanószerrel való visszaélés gyanúja miatt nemzetközi körözés volt érvényben, amelyet Budapesten adtak ki.

Rohácnak sok volt a rovásán, a szlovák hatóság is „bejelentette rá az igényét”, egy csehországi bíróság döntött arról, hogy a férfit Magyarországnak adják ki. A férfi az erre vonatkozó fellebbezését – valamiért – visszavonta.

A bűnözőt 2009. február 13-án repülőgéppel hozták Budapestre, a Ferihegyi repülőtérről egyenesen a rendőrség Gyorskocsi utcai épületébe szállították rabszállítóval, több állig felfegyverkezett kommandós kíséretében. A nyomozás új lendületet vett.

Nem vonták felelősségre a robbantás ügyében

Rohác büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, s 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-i merényletben), azonban két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt, és a szlovák állampolgárságú férfit három évre Magyarországról is kiutasította. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás ekkor nem történt.

Rohác újra Magyarországon – képbe kerül Portik is

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Magyarországon előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.

Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

2012 nyarán a Terrorelhárítási Központ (TEK) öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölésekkel kapcsolatban. Egyikük, Portik Tamás az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplője volt, akit ekkorra az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban, valamint Prisztás József meggyilkolása ügyében (lásd fentebb) is felbujtóként gyanúsított a rendőrség.

Rohác 90 éves korában szabadulhat – legkorábban és feltételesen

Tavaly májusban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatával jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése a két évtizeddel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében.

Rohácot 1998-ban elkövetett minősített emberölés, Fenyő János médiavállalkozó megölése, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt ítélték el – leghamarabb 90 éves korában bocsátható feltételes szabadságra. (Időközben Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték leszámolásos maffiajellegű cselekmények miatt.)

Portik Tamás a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott 13 évet. (A Fenyő-gyilkosság megbízójára az eljárás során nem derült fény, abban az ügyben Portikot nem vádolták meg. A rendőrség azonban 2018-ban újra felvette a fonalat a gyilkosság ügyében, az eljárás kifejezett célja a megbízó személyének megállapítása.)

Rohác és Portik az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, a szlovák férfi egyenesen úgy fogalmazott: „Már mindent elmondtam. Ezeket a bűncselekményeket nem követtem el.”

A felbujtója lehetett a felbujtónak is

Az Aranykéz utcai robbantás kapcsán szegényesek voltak a bizonyítékok a bíróság szerint, de az egyik köztéri kamera felvételén Rohácot azonosították, ő tehát a helyszínen volt és elkövetője a cselekménynek. A bíróságok egyes tanúk vallomására alapozva elfogadhatónak tartották, hogy „a piszkos munkát Portikék a szlovákokkal végeztették el”.

Az ítélőtábla szóbeli indoklásában még a „felbujtó felbujtójának” lehetősége is felmerült, azaz nem zárható ki, hogy Boros József megölésének ötletét először nem Portik vetette fel.

Prisztás József megölése ügyében Portik egy másik eljárásban jogerősen 15 évet kapott.

Forrás: hirado.hu, MTI

ElőzőÜzent Pártos Csilla Pécsi Ildikónak: a háború folytatódik!
KövetkezőÉlve találták meg a thai tinédzsereket
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás