Egész városokat, járásokat sújt a koronavírus-válság Magyarországon

Egyes térségek számára a járvány következtében fellépő gazdasági krízis sokkal nagyobb helyi sokkot okoz majd, mint máshol, mert nincs más munkaalternatíva – derül ki a HÉTFA Kutatóintézet kutatásából, amelyet a Portfolio ismertetett.

A járvány okozta gazdasági recesszió egyes térségeket lényegesen jobban fog sújtani, mint másokat. A turizmus a leginkább veszélyeztetett ágazatok egyike, ahol elsőként érzékelhető a koronavírus okozta járvány gazdasági hatása. Becslések szerint 400 ezer ember munkája került veszélybe.

A turizmus térben is koncentrált: a fővárosba irányul a vendégforgalom harmada, a Balaton régió településeire újabb ötöde – ezen belül is a legnagyobb számban Hévízre, Siófokra, Balatonfüredre és Zalakarosra. Emellett a gyógyfürdők (többek között Hajdúszoboszló, Bük, Eger, Gyula, Sárvár), illetve a nagyobb városok súlya jelentős (Szeged, Győr, Miskolc, Debrecen, Pécs).

Hogy egy térség mennyire sínyli meg az ágazat szinte teljes visszaesését, attól függ majd, hogy a turizmusnak mekkora szerepe van a helyi gazdaságban. Erre készült egy nagyon óvatos becslés, eszerint a legérzékenyebb térségek gazdasági erejének akár a fele is a turizmus ágazathoz köthető:

• A Balaton környékén kifejezetten nagy visszaesésre lehet számítani. Különösen a Siófoki, Balatonfüredi és a Keszthelyi járások kitettsége nagy.
• A jelentősebb gyógyfürdővel rendelkező járások közül a legnagyobb veszteségeket a Gyulai és a Hajdúszoboszlói (illetve Hévíz okán szintén a Keszthelyi) járások szenvedhetik el. A kisebb fürdővárosok tágabb vonzáskörzete is érintett lehet: nagy a turizmus által generált gazdasági erő a Villányt és Harkányt magába foglaló Siklósi, a Zalaszentgróti (Kehidakustány), valamint a Nagykanizsai (Zalakaros) járásokban is.
• A turizmus a helyi gazdaság kiemelten fontos eleme a kisebb járások közül a Bélapátfalvai (Szilvásvárad) járásban, a Dunántúlról a Zirci, Mosonmagyaróvári és a Kőszegi járásokban. Tokaj környékének sérülékenysége is érthető.

Noha Budapesthez köthető a külföldi vendégforgalom közel kétharmada, a főváros speciális szerepköréből és méretéből fakadóan nem szerepel a fokozottan sérülékeny kategóriában, hasonlóan a regionális szerepkörrel rendelkező nagyvárosokhoz.

Egyes térségekben azonban a járvány következtében fellépő gazdasági válság sokkal nagyobb helyi sokkot fog jelenteni, mint másutt, mert nincs más munkaalternatíva, mint az otthoni munkavégzésre lehetőséget nem adó turizmus.

A kutatók szerint a kormányzat a terhek időleges átvállalásával azt segítheti elő, hogy egy hosszabb gazdasági leállás során se szűnjenek meg a kapacitások. A cél az, hogy a sokkok hatására elszenvedett visszaesés minél kisebb legyen és minél rövidebb ideig tartson. A már meghozott intézkedések mellé megfontolásra javasolnak lépéseket:

• Beruházásösztönzés, a felújítások támogatása a szálláshely szolgáltatók számára, elsősorban azokban a térségekben, ahol a turizmus súlya kimagasló.
• Likviditáskezelés: a válság által érintett vállalkozások azonnali likviditási problémáinak kezelésére a kormány által meghirdetett törlesztési moratórium mellett áthidaló hitelek nyújtása szükséges, 70-80%-os állami garanciavállalás mellett.
• Az utóbbi években tapasztalt munkaerőhiány miatt a cégek feltehetően szeretnék megtartani munkavállalóikat. Ha a turizmus válsága csak néhány hónapig tart, akkor a német és osztrák mintára ajánlható a csökkentett munkaidőkeret – „Kurzarbeitsmodell” – bevezetése 3+3 hónapos időszakra. Az intézkedés lényege, hogy a munkavállalók elbocsátása helyett a munkaadók az egyes alkalmazottak esetében rövidített munkaidőt alkalmaznak, akár a normál munkaidő 10-90 százalékáig. A kieső jövedelmeket állami forrásból kompenzálják a nettó bérek 80-90 százalékáig, a társadalombiztosítási járulékokat pedig részben a munkaügyi hivatal folyósítja. A munkaadók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a program lezárását követően legalább további egy hónapig foglalkoztatják az érintett munkavállalókat.
• A turizmus és vendéglátás mielőbbi újraindítása érdekében javasolt egy kiterjesztett, minden magyar családra és egyedülállókra is érvényes, fejenként egyszeri, nagy összegű üdülési támogatás bevezetése, amit csak magyarországi turisztikai szolgáltatóknál lehet a járványt követő 6 hónapban felhasználni.