A kereskedelmi hajókat újra kalóztámadások érik a Vörös-tengeren. Ezúttal azonban nem szomáliai fegyveresek kerítik hatalmukba a teherszállítókat és tankereket, hanem a sokkal jobban felszerelt húszi lázadók, akiknek politikai céljaik is vannak.
A kalóztámadások csak látszólag irányulnak a hajózási társaságok ellen, a következményeket ugyanis valószínűleg mindannyian megérezzük. Elemzők szerint ugyanis tapinthatóan gyorsulhat a globális infláció, ha a támadások miatt tartós fennakadások alakulnak ki a vörös-tengeri kereskedelmi forgalomban, a hajók pedig jóval költségesebb útvonalra kényszerülnek: meg kell kerüljék Afrikát.
Csak a támadók mások, a forgatókönyv nem változott. A méretében óriási teherhajókat gyors motorcsónakokkal veszik üldözőbe. Ez az üzemeltetőt arra ösztönzi, hogy fegyveres őröket alkalmazzon a fedélzet védelmére, ügyfeleinek pedig azt javasolja: hajózzanak biztonságosabb vizeken. Az utóbbi időben azonban arra is volt példa, hogy a hajókat a szárazföldről indított rakétákkal célozták meg.
A jemeni húszik fenyegetése a Vörös-tengeren nagyban különbözik a szomáliai kalózok több mint egy évtizeddel ezelőtti próbálkozásainál Afrika szarvánál, ezért támadásaik visszaverése is nehezebbnek bizonyulhat.
A húszik sokkal felszereltebbek, hatékonyabbak a támadásban és a hajók elfoglalásában, ráadásul sokkal jobb hadianyagot használnak, mint a szomáliaik – idézte a Politico John Stawpertet, a Nemzetközi Hajózási Kamara vezető menedzserét.
A szomáliai portyázók elszórt támadásai a kilencvenes években kezdődtek, 2006 után pedig már a hajózást veszélyeztették a nemzetközi vizeken.
