Az Agrárminisztérium kezdeményezésére július elején az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető személyekkel szembeni büntetőjogi fellépést
– hangzott el az M1 Summa című műsorában.
A jogszabály újdonsága az is, hogy a hamisítók többé nem tudnak a csalások után újabb és újabb cégek mögé rejtőzni. A probléma súlyát jól példázza, hogy egy amerikai becslés szerint évente 55 milliárd dollár, azaz 15 ezermilliárd forint értékben hamisítanak élelmiszereket világszerte.
Pénzbüntetés helyett börtönbüntetést kaphatnak az élelmiszerhamisítók
Egy Bács-kiskun megyei üzemben 130 hektoliter hamisított bort foglaltak le. Betonkeverőben készítette a gyros húst egy Pest megyei vállalkozás. Egy szlovák cég raktárában 132 raklap lejárt szavatosságú terméket találtak. Csak néhány példa a NÉBIH élelmiszerhamisítási razziái közül. Ráadásul a leleplezett cégek újabb és újabb trükkökkel próbálkoznak. 2016-ban lejárt olasz finomságot két évvel később egy egyszerű trükkel próbálták újra forgalomba hozni.
A hamisítók eddig megúszták egy pénzbüntetéssel, most viszont a Büntető Törvénykönyv szigorítása miatt ugyanezért a bűncselekményért 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lesz. A bírságnak nem volt felső határa, tehát
akár 500 millió forint bírságot is ki lehetett szabni.
De azt nagyon jól tudjuk, hogy cégek esetében a cég megszüntethető, csődbe vihető, és másnap ugyanaz a személy vagy egy hozzá kapcsolódó személy alakít egy újabb céget, tehát ezért nem volt igazából visszatartó ereje ennek. Az élelmiszerek hamisítása nem csak a hazai piaci viszonyokat zavarja meg, hanem kedvezőtlen helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozókat.
A kollégáim évente mintegy 600 ellenőrzést végeznek azért, hogy kiszűrjék az élelmiszerhamisítókat – Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója.
7 év alatt 8 ezer tonna terméket vontak ki a forgalomból
A forgalomból kivont termékek mennyisége 2012 óta több mint 8 ezer tonna volt. Ez azt jelenti, hogy ez a 8 ezer tonna nem került a fogyasztókhoz, hanem mind megsemmisítésre kerültek. Ami ennél is fontosabb, hogy a becslések szerint körülbelül 11 milliárd forint ÁFA- és adóelkerülést akadályoztunk meg. Ez azt jelenti, hogy a termékeket kivontuk a forgalomból, az összeg bennmaradt a költségvetésben, így ezzel már nem tudtak tovább illegális tevékenységet végezni – folytatta Helik Ferenc.
Az élelmiszerhamisítás méreteit jól példázza, hogy 2005 óta az Európai Unióban a kábítószer-kereskedelem után a második legjövedelmezőbb üzletnek az ételek hamisítása számít. A csalók gátlástalansága ráadásul nem ismer határt. A szakértő szerint van olyan bűnöző, aki például színezi a húst, de akad olyan elkövető is, aki az húsáru méretét növelte illegális eszközökkel.
A hússzínezés azt jelenti, amikor a baromfit különböző sárga festékekbe áztatják így azt „tanyasi csirkének” tüntetik fel, ezzel megtévesztik a fogyasztókat. De volt olyan jellegű „vállalkozás” is, ahol bélszínt, illetve karajt vízzel injektáltak be, lefagyasztották, és így egy adott terméken akár 20-25 százalékos térfogat-növekedést értek el.
Értelemszerűen extraprofitra tettek szert.
Az élelmiszerhamisítás nem kizárólag pénzügyi kérdés, legalább annyira aggályos egészségügyi szempontból is. Azok, akik átcímkézik az élelmiszert, könnyen veszélybe sodorhatják a fogyasztót. Ennek a legegyszerűbb példája az, amikor a sarki közértben a tizedikén lejárt tejfölön a nullát áthúzzák, és nyolcast csinálnak belőle.
Sajnos találkoztunk olyan vállalkozásokkal is, akik több száz tonna lejárt terméket gyűjtöttek be az áruházláncokból, és ezeket újracsomagolták, majd újradátumozták. Minden esetben, amikor megváltoztatják egy terméknek a fogyaszthatósági idejét, az komoly kockázatot jelenthet. Találkoztunk olyan termékkel, amely gyerekek számára készült, több éve lejárt szavatosságú ásványvíz volt. Ezeket is újradátumozták – tette hozzá Helik.
A sikeres felderítéseket támogatja az a laborkomplexum is, ami a következő években mintegy 8 milliárd forintból épülhet meg.
m1
