forrás:hirado.hu

Harmadik alkalommal készülnek a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepére az Ősök napja szervezői. A háromnapos rendezvény során a honfoglalás kori magyarság és elődjeik mindennapi élete elevenedik meg. A magyarság valódi őseiről való megemlékezéssel egy hiánypótló ünnep létrehozása a célunk – mondta a hirado.hu-nak Bíró András Zsolt főszervező, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke.

Az ünnep programjainak előkészítésében elismert szakemberek (történészek, régészek, antropológusok, néprajzkutatók) vesznek részt, annak érdekében, hogy minél korhűbb képet kapjanak az odalátogatók a sztyeppei lovas-nomád népek életéről és harcmodoráról.

Felállítják Attila hun király sátrát

Az Ősök napja nagyszabású régészeti-antropológiai kiállítással várja az érdeklődőket. A tárlat a hun, avar és a honfoglalás kor hagyatékából ad ízelítőt. Érdekesség, hogy szervezők felállítják a világ legnagyobb jurtáját, amelyet a hun nagyfejedelem tiszteletére „Attila sátrának” neveznek el. A kiállítás tárgyait ebben a sátorban mutatják be.

hagyomanyorzok_atillasatra-581x420Hagyományőrző csapat (Bagatur) az óriásjurta előtt. Forrás: Kurultaj.hu

A 20 méter átmérőjű és csaknem 7 méter magas fősátorral a Kárpát-medencében birodalmat alapító Attila nagyfejedelem emléke előtt tisztelegnek. „Ugyan léteznek ennél nagyobb jurtaszerű építmények, ugyanakkor Attila sátra azért is egyedülálló, mert ez az egyetlen valóban óriásjurta, amely szétszedhető és bárhol újra felállítható, tehát megőrizte eredeti funkcióját” – hívta fel a figyelmet Bíró András Zsolt.

Ingyenesen lehet megtekinteni eddig soha nem látott régészeti leleteket

A látványosságok közül kiemelkedik az „Ősök arcképcsarnoka”nevű kiállítás, amelyen látható lesz egy előkelő hun férfi arcrekonstrukciója. Szintén megtekinthető lesz a 2011-ben feltárt bugyi honfoglalás kori temetőből előkerült különleges tarsolylemezt viselő egykori férfi helyreállított arckoponyája és a róla készült anatómiai festmény is. További érdekesség, hogy most először láthat a nagyközönség egy besenyő harcos koponyája alapján készült rekonstrukciót.

hun-torzított-koponyák-560x420Hun torzított koponyák. Forrás: Kurultaj.hu

A fentiek mellett a Magyar Természettudományi Múzeum, a Kecskeméti Múzeum, és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum együttműködésével egyedülálló szkíta, hun, avar és honfoglalás kori régészeti és antropológiai leleteket is bemutatnak.

Több mint 50 program – Seregszemle, lovas hagyományok, agárbemutató, táncház

A szervezők külön hangsúlyt fektetnek a keleti lovas harcmodor és lovas hagyományok felelevenítésre. Nagyszabású seregszemle keretében vonulnak föl hun, avar és honfoglalás kori fegyverzetben és tartanak harci bemutatót profi, valamint amatőr hagyományőrző egyesületek, csoportok.

Ismét megrendezésre kerül a korábbi Ősök napján nagyon népszerű köböre nomád lovasjáték is. A játékban két csapat küzd egymással, és egy kezdő ponton elhelyezett kitömött bőrt kell célba juttatni a minimum 50 x 100 méteres pályán. A csapatok kapuja egy – egy 2-3 méter átmérőjű kör, esetleg egy darab körrel jelzett terület a pálya közepén. Az az alakulat nyer, amelyiknek a megadott játékidőn belül többször sikerül a bőrt a körön belülre juttatni.

 

„A rendezvény családbarát, számos érdekesség várja a legkisebbeket is, az idősebbek pedig magyar agárbemutatón, kézműves vásáron, zenei programokon kapcsolódhatnak ki. Részletes programot a fesztivál honlapján olvashatnak az idelátogatók” – tette hozzá Bíró András Zsolt.

A magyarság Szent István előtti történetéről emlékeznek meg

A rendezvény hátteréről a főszervező Bíró András Zsolt elmondta; a kétévente megrendezésre kerülő Ősök napján elsősorban a Kárpát-medencei magyarság, avar és hun népek gazdag örökségének állítanak emléket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hasonlóan 100 ezres látogatottságú Kurultáj pedig valamennyi hun és türk tudatú nép közös nagy ünnepe.

„Azt is fontos hangsúlyozni, hogy az „Ősök napja” pártok és politikai nézetek fölött áll, amit azzal is kiemeltünk, hogy az ünnepség fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Az Ősök napja egy olyan kultúrában gazdag korszakot szeretne a magyarság múltjából közelebb hozni, amelyről kevés szó esik, holott Géza fejedelem és Szent István által megkezdett keresztény államalakítás csak az ősök tetteinek nyomán jöhetett létre” – összegzett a Magyar-Turán Alapítvány elnöke.