Az AKI-PÁIR információi alapján idén a 26. héten a mélyalmos tojás csomagolóhelyi ára (M+L méretben) 44,42 forint volt, míg a ketreces tojás (L+M minőségű) 43,98 forintba került. A nagybani piacokon 44-50 forint volt a tojás ára a vonatkozó időszakban, míg az általános fogyasztói piacokon 50-55 forint között mozgott a termék ára. Ezzel gyakorlatilag elértük azt a szintet, amit az agrárközgazdász, Raskó György még májusba prognosztizált, igaz, a 70-80 forintos tojásnál talán még nem tartunk.
Brutálisan elszabadulhatnak az árak idén: ennyibe kerülhet a tojás itthon
A következő hónapokban tovább drágulhatnak az élelmiszerek.
A tojáságazatot számos nehézség sújtja, az energia- és takarmányárak elszállásától kezdve a munkaerő-költségek emelkedésén át a beruházási gondokon keresztül egészen az inflációig. Ezek a problémák külön-külön elég komolyak, ám együttesen egy fölöttébb veszélyes elegyet alkotnak, mivel az egymásból következő, egymásra ható gondok akár azt is eredményezhetik, hogy az ágazat szereplői csökkentsék, vagy visszafogják tevékenységüket, esetleg teljes mértékben felhagyjanak azzal. De mire számíthatnak a termelők a következő időszakban? És mi vár a fogyasztókra? Az Agrárszektor erről Pákozd Gergelyt, Tojásszövetség elnökhelyettesét kérdezte.
Pákozd Gergely elmondta, hogy a tojásárakat számos körülmény befolyásolja, így például a tartásmód, a csomagolási mód, a különféle eljárások (hogy fertőtlenített-e, vagy sem), a kiszerelés, a csomagolás és hogy hol vásárolja az ember. Az azonban elmondható, hogy a tojás ára határozottan emelkedett az elmúlt időszakban, és az is biztos, hogy nőnie kell még, ugyanis a termelők eléggé jelentős költségnövekedéseket tapasztalhattak az elmúlt időszakban: a takarmány-alapanyagok, így a búza, a kukorica és a szója ára minimum kétszeresére emelkedett, de drágábbak lettek a takarmánykiegészítők és a vitaminok is, márpedig a tojás önköltségének közel 70%-át a takarmány adja. Ha pedig ezek az alapanyagok ára legalább a duplájára nő, akkor az előállítási költség is növekedni fog. Pákozd Gergely rámutatott, hogy a takarmányokon és azok alapanyagain kívül minden más is megdrágult, így a mezőgazdasághoz és az állattenyésztéshez szükséges gépek, berendezések ára is megemelkedett, ahogy a beruházási és karbantartási költségek is. A helyzetet árnyalja továbbá, hogy ezeknek a gépeknek és berendezéseknek az árai jellemzően euróban vannak megadva. A szakember beszélt arról is, hogy először a koronavírus-járvány miatt, majd pedig az annak kapcsán fellépő ellátási nehézségek, újabban pedig az orosz-ukrán háború miatt az ellátási láncban is kitolódtak a határidők, és a jelenlegi helyzetben senki nem engedheti meg magának, hogy a berendezéseihez a létfontosságú alkatrészekből ne tartson raktáron.
– mutatott rá Pákozd Gergely.
A Tojásszövetség elnökhelyettese szerint további problémát jelent, hogy egy beruházási projekt megvalósítása akár 1-1,5 éves lefutású, és ha bármi olyan olyan beruházáson gondolkodna az ember, amit hosszabb távon vagy később szeretne megvalósítani, akkor a jelenlegi környezetben nagyon nehéz stabil árajánlatot kapni. Fejlesztésekről, beruházásokról gondolkodni most, az óriási kockázatvállalással jár – jelentette ki Pákozd Gergely, hozzátéve, hogy a tojástermelésnek, mint az állattartásban minden ágazatnak, rendkívül nagy az élő munkaerőigénye, miközben a munkaerő korlátozott számban érhető el. Az sem mindegy, hogy kik dolgoznak az ágazatban, a munkavállalóknak mind szakképzettség, mind morális/etikai hozzáállás terén kiemelkedőnek kell lennie. Ezt viszont a bérezésnek is tükröznie kell, ami újabb problémát jelent, mivel az élelmiszertermelés és az állattartás bérek szempontjából sose tudott versenyezni az ipar más területeivel.
Pákozd Gergely beszélt arról is, hogy a takarmányok és takarmány-alapanyagok, valamint a beruházások árának elszállása mellett az energiaárak brutális megemelkedése is sújtja a termelőket. Mivel a tojáságazatban tevékenykedők versenypiaci szereplőknek számítanak, eddig se rezsicsökkentett áron szerezték be az enegriahordozókat, hanem piaci áron. Ez pedig egy olyan helyzetet eredményezett, hogy akinek nem volt hosszútávú szerződése, hanem minden évben újra és újra szerződést kötött a szolgáltatóval, annak most jelentős költségnövekedéssel kell szembenéznie. Az se járt jobban, akinek volt hosszútávú szerződése, mert a szolgáltatók nem egy esetben azokat is felmondták, akár 2-3 éves szerződés esetén is. A felmondás okai között az Általános Szerződési Feltételekre (ÁSZF) hivatkozás, vagy a fogyasztói szokások megváltozása szokott szerepelni. A probléma, hogy ilyen esetben a szolgáltató a szerződés felbontása után 30 nappal lekapcsolhatja a szolgáltatást, márpedig az állattartók nem engedhetik meg maguknak, hogy áram nélkül maradjanak, ezért kénytelenek aláírni az új szerződéseket, amelyre a szolgáltató kötelezi őket, aztán legfeljebb majd később pereskednek. (Ha viszont nincs szolgáltatói szerződése a gazdálkodónak, akkor az máris szabálytalan vételnek minősül, ami büntethető.) A szakember szerint ezzel az eljárással az a gond, hogy ha az adott termelő korábban végrehajtott egy napelem-beruházást, az csökkentette az áramfelvételét és a fogyasztását, az már jogalap lehet a szerződés felbontására. Az új szerződések pedig 3-4x magasabb árakat tartalmaznak, minta korábbiak. A Tojásszövetség elnökhelyettese tudni vélte, hogy egyes termelők már fogyasztóvédelmi eljárásokat kezdeményeztek a szolgáltatók ellen.
Pákozd Gergely elmondása szerint ugyancsak komoly kihívást jelent az ágazatban a megemelkedett tőkeszükséglet. Ahhoz ugyanis, hogy a termelő egy évre előre megvásárolja mindazt az alapanyagot, amire szüksége lesz a következő időkben, a tavalyi tőke összegének többszörösére lesz szükség. Az élelmiszerárak viszont nem mozdultak el ilyen mértékben, vagyis ennek hiányzik a fedezete.
Hitelből lehetne finanszírozni, de a kamatok nem kedveznek ennek. Nagyon komoly tőkehiány és tőkeszükséglet van az állattenyésztésben
– mondta ki Pákozd Gergely.
A szomszédban zajló orosz-ukrán háború kapcsán a szakember azt mondta, hogy az európai tojás export-import adatait elemezve, a hosszútávú trendeket elemezve az tűnt fel, hogy Ukrajna részesedése az európai piacból, és a az EU-ba irányuló tojásimportból évről évre egyre nagyobb, ez utóbbi jelenleg 30-40% között lehet. Az ukrán importszerep növekedésével párhuzamosan csökkent az USA részesedése is az uniós tojás- és tojástermék piacból.
Csakhogy az USA-ból feldolgozott formában formában érkezett a tojás, az ukrán részesedést pedig főleg a héjas tojás adja. Pákozd Gergely szerint az EU-nak korábban az volt az ilyen helyzetekre illeszkedő gyakorlata, hogycsak bizonyos telepekről, bizonyos termelőktől enged tojáimsportot (lévén a termelési költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak), aminek volt bizonyos árlehajtó hatása az uniós piacon, de a háború kitörésével ez eltűnt. Jelenleg egy átmeneti hiány tapasztalható a piacon és az árak meredeken elindultak felfelé. Ehhez adódtak hozzá az energetikai válság és az orosz-ukrán háború miatti szemestakarmány-ellátottsági gondok, amelyek szintén árfelhajtó hatásúak. A Tojásszövetség elnökhelyettese azonban jelezte, hogy most megszületett egy vámmentességről szóló megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között, és a teljes tojástermelési ágazat kíváncsian várja, mi lesz ennek a hatása, mindenki arra kíváncsi, Uktajna megpróbálja-e az élelmiszereit és agrártermékeit értékesíteni az európai belső piacon.
Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a hazai tojástermelés a kereslet kielégítésére, Pákozdi Gergelynek sajnos nemleges választ kellett adnia. Mint mondta, a különféle beruházásoknak köszönhetően az elmúlt időszakban nőtt az önellátottság hányada ezen a téren, ám a jelenlegi, kihívásokkal és problémákkal terhelt helyzetet a kisebb termelők nem biztos, hogy ki fogják bírni. Ha pedig ezek a szereplők kiesnek az ellátási láncból, az bizony tovább fogja csökkenteni az önellátottságot, növelve a problémákat – tette hozzá a Tojásszövetség elnökhelyettese.
Pákozd Gergely szerint rendkívül nagy bizonytalansági tényező az, hogy még mindig nem lehet látni tisztán, mit szeretne az EU az állatjóléttel kapcsolatban. Előkerültek ugyanis olyan javaslatok, amelyek tovább szigorítanák a termelőkre vonatkozó állatjóléti intézkedéseket, amivel csak az a baj, hogy ha megszavaznák ezeket az ötleteket, például a ketreces tartást betiltására vonatkozót, amely alapján a mélyalmos madárházakra kellene átállítania mindenkinek a termelését, akkor azzal csak annyit érnének el, hogy ez kigazdálkodhatatlanná tenné a ötletet. A Tojásszövetség elnökhelyettese jelenleg az ágazatban rengeteg bizonytalanság van.
A szakember utalt arra is, hogy jelenleg az a trend került előtérbe, hogy korlátos erőforrásokból, hatékonyan, jó minőséget jó áron előállítani, ám újabban megjelentek azok a vélekedések is, amelyek szerint nem baj, ha drágább lesz a tojás előállítása, de helyt kaptak a gondolkodásban azok a hangok is, akik szerint az etikai szempontok jóval nagyobb hangsúlyt kellene kapjanak, mint a költségszempontok. A Tojásszövetség elnökhelyettese szerint, ahogy a legtöbb ágazatban, úgy a tojás-előállatásban is érezhető émi fáradtság. Ezt nemcsak a koronavírus okozta, hanem azóta az összes kisebb-nagyobb válság felelőssé tehető érte. Ahogy Pákozd Gergely fogalmazott, az állattenyésztésben nincs home office. Miközben a világ már arról beszél, hogy négynapos munkahét kellene, az állattenyésztési ágazatban gyakran a heti hét nap se elegendő.az összes feladat ellátására. A szakember szerint az ágazat határozottan megérdemelne már néhány nyugodt évet, ám a februárban kitört háború, az alapanyagok árának drasztikus megemelkedése, az energiaválság és a szabályozói bizonytalanságok mind-mind olyan tényezők, amelyek kétségessé teszik az ágazat szereplőinek hosszútávú terveit. Ilyen környezetben viszont nehezen várható el a fejlődés-fejlesztés. A Tojásszövetség elnökhelyettese szerint mindenki azt szeretné, ha a magyar fogyasztó asztalára csak magyar tojás kerülne; egy olyan környezetben viszont, ahol a jövedelmek reálértéke csökken, nem annyira az etikai kérdések lesznek hangsúlyosak, mint inkább az emberek pénztárcája. Pákozd Gergely szerint az áremelkedések utol fogják érni a lakosságot, hiszen az emberek úgy gondolkoznak, „nemsokára jobb lesz, csak még egy kicsit ki kell bírni”. A gond ott van, hogy nem ez fog történni, hiszen az áremelkedés sok esetben még nem éült bele az árakba. Ezek az emberek azok, akik abban bíznak, hogy idén aratáskor lejjebb fognak menni az árak, ám ez nem történt meg. Ők azok, akik abban bíztak, hogy a kukoricatermés kimagasló lesz idén, és hát sajnos ez sem jött be. A szakember szerint ezeknek a termelőknek gondot fog okozni, hogy hogyan fogják tudni megvásárolni az alapanyagokat.
Pákozd Gergely szerint a 2022-es év eddig nagyon nem a tojáságazat éve. A madárinfluenza, amiről eddig nem beszéltünk, szintén nagyot ment ebben a szezonban, az ellene való védekezés pedig határozottan költségmentes. A szakember szerint a termelők ugyanakkor abban bíznak, hogy a piac normalizálódni fog, és kiszámíthatóvá fog válni a gazdálkodás. Ez azonban egyelőre rövidtávon sincs meg, mert egy naposcsibe állomány telepítésekor 90 hétre kellene előre látni, egy beruházáskor pedig 10-20-30 évre. Ám amíg ezek nincsenek meg, addig nem lehet miről beszélni – vélte Pákozd Gergely.
Címlapkép: Getty Images
agrarszektor
