Forrás: MTI | 2015. 05. 14. 07:36:00
Május 11-ig 137 elszámolással, forintosítással kapcsolatos kérelem érkezett a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), többségük az elszámolási kötelezettség fennállását vitatja. A testület külön nyomtatványokat alakított ki 151-es, 152-es és 153-as azonosítóval az elszámolási ügyekhez, amelyeket kizárólag a 670-es számú postafiókra várnak.
Kovács Erika, a jegybank mellett működő, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum elnöke úgy nyilatkozott, hogy érzékelhetően egyre többen fordulnak hozzájuk. Arra számítanak, hogy június végén, július elején rövid idő alatt nagyobb számban érkeznek majd kérelmek.
A 137 ügyből eddig hármat zártak le, egyben egyezség született az ügyfél és a pénzügyi szolgáltató között az elszámolási kötelezettség teljesítéséről, két esetben nem történt meg az érdemi elbírálás, mert a kérelmező nem teljesítette hiánypótlási kötelezettségét.
Az elszámolással és forintosítással kapcsolatban háromféle kérdéskörben fordulhatnak a PBT-hez: kérhetik, hogy a testület állapítsa meg, hogy az elszámolás és/vagy a forintosítás helyes-e (erre a 151-es kérelem nyomtatvány szolgál); állapítsa meg, hogy a panasz elkésett-e (152-es nyomtatványt kell alkalmazni); állapítsa meg, van-e a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége (153-as kérelem nyomtatvány).
A legtöbb kérelem az elszámolási kötelezettség teljesítésének megtagadását vitatta, ebből 39 esetben a pénzügyi intézmény azon állítását tették szóvá, hogy nem minősülnek fogyasztónak.
Az elnöke megjegyezte: sokan nem tudják, hogy a 2004. május 1. előtt kötött szerződések nem tartoznak az elszámolási törvény hatálya alá, ahogy azt sem, hogy a 2009. július 26. előtt lezárt és elévült követelések után sem kell elszámolni. Akkor sincs elszámolási kötelezettség, ha változott a fogyasztó személye, például a magánszemélytől egy cég vállalta át a hiteltartozást, ilyenkor a céggel nem kell elszámolni.
Az elszámolás, forintosítás eredményével szemben 49 esetben emeltek kifogást, de csak 4 ügyben vitattak konkrét adatokat, számítási hibát.
Kovács Erika azt is hangsúlyozta, hogy azon kérelmeknél, amelyekben nem jelölnek meg konkrétumokat, a PBT nem tud érdemi döntést hozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria döntése nyomán az elszámolás az árfolyamrésre és a tisztességtelenül felszámított költségekre, nem az árfolyamváltozás hatásainak ellentételezésére vonatkozik.
A kérelmeket döntő részben lízingügyletekkel kapcsolatban nyújtották be eddig, a 137 beadványból 83 autófinanszírozási ügy, a többi lakáscélú vagy szabad felhasználású hitelre vonatkozik.
Az ügyfeleknek az elszámolási ügyekhez létrehozott nyomtatványokon, a a 670. számú postafiókra kell benyújtani panaszukat. A formanyomtatványokat csak elszámolási kérelmek esetén várják, más igények esetében nem. Ez azért fontos, mert az elszámolási ügyekre más szabályok vonatkoznak, mások a határidők és a jogorvoslati lehetőségek is. A békéltető testület csak olyan ügyekben tud eljárni, amelyekre a törvény feljogosítja, az adóstársak egymással szembeni igényérvényesítése például nem tartozik ezek közé.
A PBT előtt csak olyan elszámolási igények terjeszthetők elő, mint az elszámolás vitatása, a panasz elkésettsége és az elszámolási kötelezettség fennállásának kérdése. Minden más igény előterjesztése esetén az eredmény csak elutasítás lehet. Az elszámolási és a forintosítási törvény a PBT-t jelölte ki elsődleges jogorvoslati fórumként, de csak az említett tárgykörökben. Minden további igény bíróság előtt érvényesíthető továbbra is.
Ha nem tudnak a felek megállapodni, a PBT-nek konkrét döntést kell hoznia, meg kell állapítania a helyes elszámolást minden elszámolási vitában, ami kötelező a felekre nézve. Az elszámolási törvény hatálya alá tartozó ügyekben 60 nap a panaszkezelési határidő, a PBT eljárása pedig változatlanul 90 nap.
Az elszámolási ügyekben a PBT döntéseivel szemben nem peres eljárásban lehet jogorvoslatot keresni a fogyasztók lakóhelye szerint illetékes törvényszék mellett működő járásbíróságtól. A kérelmeket a PBT-hez kell benyújtani, ők továbbítják majd a bírósághoz.
