A második honfoglalással felérő, a XIX. században elvégzett ármentesítések a Körösök völgyében megteremtette a nép számára a biztonságos élet- és termelés feltételeit. A folyók szabályozása ugyanakkor szélsőségesebbé tette a vízjárást, nőttek az árvízcsúcsok, de meghosszabbodtak a vízhiányos időszakok is.
A Hármas-Körös akkori vízjárása a legingadozóbb volt a magyarországi folyók közül. Előfordultak olyan időszakok, amikor a vízhozam 1 m3 volt másodpercenként, de árvízcsúcsoknál nem volt ritka az 500 m3/másodperc sem. Összehasonlításként akkor a Dunánál a maximum 100m3/másodperc volt.
1863 aszály sújtotta év volt, aminek következtében szinte kiszáradt a Körös medre. Néhol száraz lábbal lehetett átjutni az egyik partról a másikra.
Szakemberek és a politikusok egyaránt felismerték azt, hogy a jobb vízviszonyokkal rendelkező Tiszából kell a vizet hajózásra is alkalmas csatornákon átvezetni öntözés, vízfelfrissítés céljából. 1900-ban született meg az első törvény ennek érdekében, s hogy ugyanakkor hajózhatóvá váljék a Körös, megkezdődött a vízlépcsők és duzzasztók kiépítése. A körösi duzzasztók helyét még 1902-ben jelölték ki, mégpedig Bökény, Békésszentandrás, Békés és Körösladány helységek térségében.
Az elképzelések nyomán a 20-as évek végén és a 30-as évek elején formálódott mozgalommá, majd határozott programmá az Alföld öntözése, valamint a Körösök hajózhatóvá tétele.
A Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal szakemberei 1934 januárjában kezdték el a szükséges munkák és vízi-építmények részletes tervének elkészítését. A terv lényege: a természetes lefolyás szabályozása duzzasztóművek építésével és a Tisza-Körös vízutánpótlás kiépítésével.
A kerettervet a Hármas-Körös hajózhatóvá tételére szükséges, továbbá a Körös folyó vízszintjének felduzzasztása következtében előálló öntözési lehetőségek érdekében létesítendő munkálatok egészítik ki.
Békésszentandrás községnél egy második duzzasztómű terve is elkészült, amely a folyó szintjét olyan magasságra emeli, mely lehetővé teszi nemcsak a hajózást, ha nem a már meglévő holt-medrek és vízvezető csatornák nyári vízellátását is. A munkálatok már 1936-ban elkészültek.
A vízlépcső tervezői és kivitelezői
A terveket a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal Sajó Elemér és Lampl Hugó mérnökök műszaki vezetése mellet Freytag Ferenc, a Hivatal tervező osztályának mérnöke készítette. Az építő munkálatokat Paunz Rezső, a Hivatal építési osztályának vezetője irányította.
Megépítésénél két célt tartottak szem előtt:
1. Az öntözés biztosítása a Körösök völgyében.
2. A hajózhatóság lehetővé tétele. A folyó szintjének magasságát 4,05 méterrel emelhetik meg a “0” vízszint felé. (77,15 m A.f.) A megépítést követő időkben a hajózás jelentősebb volt, hiszen Békésszentandrás és Öcsöd környéke kimaradt a vasútépítésből, így az itt termelt gabonát és cukorrépát csak hajón tudták eljuttatni legolcsóbban rendeltetési helyére.
Forrás:http://www.bekesszentandras.hu/turizmus_egyeb.htm
Cím: Békésszentandrás külterület
Tel: +36 (66) 218 344
E-mail: strassburger@bekesszentandras.hu
Web: http://www.bekesszentandras.hu/
