Egyre drágábbak lettek az utóbbi években az élelmiszerek Magyarországon: míg 2020 júliusában az előző év azonos időszakához képest 7,8%-kal nőtt az élelmiszerek ára, ez 2021-re mérséklődni látszott, ekkor ugyanis csak 3,1%-os volt a drágulás.
Azóta azonban kilőttek az árak, 2022 júliusára ugyanis mintegy 27%-kal drágultak meg az élelmiszerek az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Szakértők szerint azonban még közel sincs vége az áremelkedéseknek, mi több, ősszel újabb drágulási hullámra lehet számítani.
Folyamatosan emelkedtek az elmúlt években élelmiszerárak, de amíg 2019-2020, valamint 2020-2021 között egy számjegyű volt a drágulás (7,8% és 3,1%), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 júliusában az élelmiszerek ára 27%-kal emelkedett Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest. A hivatal által készített felmérés alapján a legnagyobb mértékben a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágultak meg, míg az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára átlag alatti mértékben, 13%-kal nőtt meg. A vizsgált időszakban a csokoládé és kakaó 12,7%-kal, a cukor 8,4%-kal, az étolaj pedig 6,9%-kal lett drágább, bár ez utóbbi két termék hatósági áras, így ezek drágulásánál ezt is figyelembe kell venni.
Az áremelkedések okai jól ismertek, kezdve az energiaárak már tavaly elkezdődő emelkedésével, amely aztán 2022. februárjától, az orosz-ukrán háború kirobbanásától fogva szabályosan kilőttek, nehéz helyzetbe hozva az ágazatot, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. A földgáz árának emelkedésével ráadásul a műtrágyák előállítása is megdrágult, ami egyrészt a termelést is veszélyezteti, másrészt pedig kemény döntés elé állította a magyar gazdákat: a szántóföldi növénytermesztési ágazat szereplőinek arról kell határozniuk, hogy a jelenlegi, a tavalyihoz képest jóval magasabb árakon vásárolják-e meg a műtrágyákat, vagy kivárnak, és reménykednek, hogy a következő évben már kedvezőbb árak lesznek.
A növénytermesztési ágazatot emellett az üzemanyagárak megugrása, majd az ársapka bevezetése, a beruházások költségeinek elszállása, valamint a munkabérek és a csomagolási költségek emelkedése is sújtotta, de ezen kihívások és problémák eltörpülni látszanak az aszály okozta károk és bevételkiesések mellett. Ám az állattartók se örülhettek, mivel ugyanezek a hatások őket is elérték. A takarmányok árának hónapok óta tartó növekedése már eleve nehéz helyzetbe hozta az állattartókat, ám azóta tovább romlott a helyzetük. A baromfiágazatot a madárinfluenza újbóli felbukkanása és a kór mindenkori következményei tépázták meg, a sertéstenyésztők a magas előállítási árak miatt, a legeltető állattartók pedig az aszály miatt kezdhetnek el az állományok csökkentésén, esetlegesen felszámolásán gondolkodni.
agrarszektor nyomán