A helyszín Budapest, egy tömött 56-os villamos, és két egymással szemben lévő szék. Az egyiken egy ápolt, kedves arcú öreg néni ül, a másikon egy nő, gyerekével az ölében.
A kis srác folyton himbálja a lábát, és állandóan belerúg a néni térdébe. A nénit mindez láthatóan nagyon zavarja, de nem szól rögtön az anyukának, hisz a gyerek egészen kisfiú még.
Inkább próbál szegényke hátrébb húzódni, hátha nem ér el odáig a gyerek lába.
De a rugdosás tovább folytatódik, az anya pedig nagyon nem akarja észrevenni, mi történik.
A néni udvariasan megszólítja az anyát:
– Elnézést, kedves, de a kisfiú folyamatosan rugdossa a lábamat, és ez már az én koromban nem tréfa, eltalál egy csontot, vagy egy eret, akkor lehet, hogy járni sem fogok tudni. Legyen szíves, szóljon rá.
– Csak nem gondolja, hogy pont egy ilyen vénasszony miatt fogom korlátozni a gyerekemet! Foglalkozzon a saját dolgával, ne engem oktasson! – kiabál rá a nő.
A villamoson mindenki megdöbbenéssel hallgatja végig a jelenetet, majd egy rocker fiú (acélbetétes bakancs, tar frizura, bőrkabát) kiveszi a szájából a rágót, és a bunkó anya hajába nyomja.
Majd közömbös hangon odaszól:
– Engem se korlátoztak gyerekkoromban!
Na, a nő arckifejezése – gondolhatod… Az egész hetem feldobta, hogy ezt láthattam!
Neked is tetszett a történet? Akkor ne felejtsd el megosztani!
Forrás: extremesilverblog