A darazsak, az egerek és a hangyák valamelyike szinte minden háztartásban előfordult már, sokan ilyenkor különböző házi praktikák bevetésével próbálkoznak, van aki azonban inkább a profikra bízza az irtást.
Jelenleg a darazsak elleni védekezés a legaktuálisabb, hiszen most kezdik el keresni azokat a helyeket, ahol biztonsággal meg tudnak telepedni. De melyik kártevőnél, hogyan zajlik az irtás és a védekezés, mire figyelnek a szakemberek, és mennyire jellemző a hazai mezőgazdaságban, hogy kártevőirtót hívnak a gazdák?
A darazsak gyakran okoznak kellemetlenségeket az embereknek, ráadásul a legtöbben félnek a csípésük okozta fájdalomtól, ezért a darázsirtás népszerű szolgáltatásnak számít a kártevőirtók körében – mondta az Agrárszektornak Kovács Tamás, a Nova-Tox Profi Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, amikor a darazsak miatt keresik meg őket, akkor gyakran pánikhangulat érezhető az emberek hangjában és általában azonnali intézkedést várnak. A darazsak elleni védekezés egyik legfőbb időszaka április-május, amikor a napi átlag-középhőmérséklet eléri 15-18 C fokot, a rovarok ekkora ugyanis elkezdik keresni azokat a száraz, szélvédett és minden más élőlény számára nehezen megközelíthető helyeket, ahol biztonsággal meg tudnak telepedni.
A szakember kiemelte, hogy amennyiben, a megelőzést erre az áprilisi-májusi időszakra tesszük, akkor meg tudjuk gátolni, hogy a közvetlen környezetünkben később ne legyenek darázsfészkek, és tömegesen ne szaporodjanak el a darazsak. Ennek módszerei lehetnek csapdázások, a vízgyülemek (medencék, esővíztározók) lefedése annak érdekében, hogy a darazsak ne járjanak oda inni, illetve különböző kémiai módszereket, és tartós hatású méreganyagokat is kijuttathatnak a szakemberek a csípős rovarok által kedvelt helyekre (tetőtér, cserepek alatti területek, párkányok..stb).
A darazsak elleni védekezés másik időszaka a július-augusztus, mikor a nyári nagy melegben robbanásszerűen fejlődnek, így ilyenkor tapasztalható a tömeges megjelenésük -tájékoztatott Kovács Tamás. Ekkor a darazsak nagyon veszélyesek, aminek az az oka, hogy ilyenkor folyadékhiány és táplálékhiány állhat fenn, ami agresszívvé teszi őket.
Mivel a darazsak fészkeket építenek, ezért irtásuk mindenféle szükségtelen környezeti terhelés és más élőlények veszélyeztetése nélkül végezhető el – hangsúlyozta a szakember. Irtásukra a szakemberek a nehezen hozzáférhető helyeken a habképzést, illetve a porozást alkalmazzák, a jól látszó és könnyen megközelíthető helyeken pedig a permetezést. A darazsak irtására alkalmazott készítmények egyike sem ártalmas melegvérű állatokra, ezért egészségügyi kockázatot nem jelentenek – emelte ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan zaljik maga a darázsirtás. Kovács Tamás elmondta, előszőr felkutatják a fészket megfelelő védőfelszerelésben, és az adott körülményeknek megfelelő módszer megválasztása mellett a darázsfészket rovarirtószerrel kezelik, illetve ha a darázsfészek hozzáférhető helyen van eltávolítják azt. A szakembert kitért arra is, hogy a darazsak irtása nem csak azért fontos, mert veszélyt jelenthetnek az emberekre, hanem mert a fészek építéséhez felhasznált növényeket, növényi korhadékokat a darazsak gyakran az épületek fa szerkezeteinek károsításával szerzik be. Ezzel hosszú távon súlyos épületkárokat tudnak okozni.
Azt is megkérdeztük a szakembertől, hogy mi a helyzet az egérirtással, milyen módszerrel végzik, és hogyan kell elképzelni magát a folyamatot. Kovács Tamás közölte, minden kártevő irtásának alapja a pontos biológiai ismeret az adott célkártevőről. Az egerekről nem árt tudni, hogy kis területigényű állatok, ezért akár 1 négyzetméteren is képesek leélni az életüket, amennyiben minden feltétel optimális. Táplálékigényük magas, de a folyadékszükségletük alacsony, ezért a nedves táplálékokat részesítik előnyben. Ha az egerek elleni védekezést ezek ismereteiben alakítjuk ki, akkor teljesen biztos a siker.
Az irtás minden esetben a terület felméréssel kezdődik – kezdte a szakember. Fel kell mérni az épület külső-belső elrendezését, az állapotát, illetve azt, hogy milyen fészkelési lehetőségek állnak rendelkezésre az egerek számára. Semmilyen élőlény, így az egerek sem szeretnek olyan helyen fészkelni, ahol nem érzik magukat biztonságban, ezért az épületben és környezetében az elfekvő tárgyak átmozgatása vagy lehetőség szerint lomtalanítása segít, hogy ne alakuljanak ki egérfészkek. Ha a területet átvizsgáltuk és megismertük, akkor fel kell mérni, hogy milyen természetes és alternatív táplálék áll rendelkezésre az egerek számára. Lehetőség szerint ezeket vagy el kell távolítani, vagy el kell zárni. Ha erre nincs mód akkor az egérirtás során ezt figyelembe kell venni, és olyan csalétkeket kell alkalmazni, amelyek az egerek részéről elfogadottabbak. Az egerek elleni védekezés történhet irtószermentesen, különböző ragasztólapos vagy élvefogó csapdákkal, de a mérgezett csalétek kihelyezése is gyakran alkalmazott módszer.
– mondta az Agrárszektornak Kovács Tamás. Az egerek irtása akkor hatékony, ha megfelelő darabszámú etetődoboz kerül kihelyezésre, hiszen mivel az egerek egészen kis területet járnak be élelemszerzés céljából, ezért nagy fertőzöttség esetén nem ritka, hogy 2-3 méterenként ki kell helyezni egy-egy etetődobozt.
A szakembertől a hangyairtásról is megtudtunk egyet s mást. Tájékoztatott róla, hogy a hangyák elleni védekezés célzottan csak is kizárólag épített környezetben történik, hiszen habár a mezőgazdaságban is komoly károkat tudnak okozni, a különböző növénykultúrákban alkalmazott talajfertőtlenítő és növényvédő szerek a hangyákat is pusztítják, ezért célzott kezelés a kártevőirtók részéről itt nem történik. Kiemelte, azt kevesen tudják, hogy a hangyák az épületekben komoly károkat tudnak okozni, és szerkezetükben gyengítik meg azt, ráadásul megelőzés ellenük nincs. Irtásuk több módszerrel valósulhat meg. Az egyik, hogy a hangyák által kedvezőnek talált mérgezett csalétket a rovarok behurcolják a bolyba és ott azt táplálékként elfogyasztva pusztulnak el, a másik pedig a tartós méregmező kialakítása egy permetezéssel. A hangyák érzékeny állatok, ezért nem kell erősen toxikus anyagokkal támadni ellenük, ellenben a készítmények hosszú hatástartóssága szempont kell, hogy legyen – tette hozzá Kovács Tamás.
Arra is választ kaptunk, hogy a mezőgazdaságban mennyire van igény kártevőirtók kihívására. A szakember elmondta, ebben az ágazatban a darázsirtást például ritkán veszik igénybe, mivel az épületek kialakítása többnyire átlátható, és a fészkek kezdeti építése során az üzemeltetők már gondoskodnak arról, hogy a darázsfészek ne épüljön meg. Ugyanakkor az egérirtást mindenki igénybe veszi, a mezőgazdaságban az egerek elleni védekezést kombináltan oldják meg a patkányok elleni védekezéssel, hiszen azok a mérgezett csalétket tartalmazó etetőládák, melyeket a patkányok ellen alkalmaznak megfelelnek az egerek ellen is.
Címlapkép: Getty Images
