Dobogókő: egyre ezoterikusabb
A turisták, táltosok és síelők érzik igazán itt jól magukat.
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Kedvelt kirándulóhely, így mindenütt parkolási díjat fizettetnek. A 699 méter magas kilátópontjáról pazar panoráma nyílik a Dunakanyarra.
Itt épült az ország első hegyi menedékháza, 1898-ben – ma egyszerű turistamúzeum. 1923-ban – Trianon után – itt épült az első hazai sípálya. Ma is működik. A kilátó alatt a Siketek Szűz Mária-kegyhelye.
Dobogókő déli oldala lankás, északi oldala sziklás. Turistajelzések segítenek a kisebb-nagyobb séták és túrák megtételében, ajánlott a közeli Zsivány szikla, a Dobogókői első parkoló mellett indul az út, vagy a kilátó közelében eredő ösvény, amely levisz a Rám-szakadékig. Ha megéhezne, a Matyi büfé híres a zsíros kenyeréről, friss házi pogácsájáról és réteséről.
Alig egy évtizede gyökeresedett meg az a nézet, hogy a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami energiával képes feltölteni a szervezetet. A dalai láma azonban tiltakozott az ellen, hogy tőle származna ez a feltételezés.
Ha a túrát Dobogókőn kezdi, keresse fel magát a Dobogó-kő sziklát (a Követ), továbbá a kilátót, mellette a Táltos Egyház fakeresztjét, illetve tőle pár száz méterrel északnyugatra, a faragott, nap- és holdszimbólumot mintázó zöld Fénykaput. Némely táltos-tudók szerint itt, e környéken keresendő Attila sírja is.
Dobogókő magassága rendkívül előnyös a szervezet számára. 700 méter magasan helyezkedik el a tengerszint fölött, így mintegy 300 méterrel emelkedik a szennyezett alsó réteg fölé, de nem éri el a 900 és 1000 méter között lebegő port és ózont tartalmazó réteget.
Forrás: top7hungary;
Kép: https://pixabay.com
