Dunaegyháza község Bács-Kiskun megyében, a Duna partján fekszik. A település megközelíthető az 51-es és 52-es főútról, de közvetlenül egyik főút sem vezet el a község mellett. Legközelebbi hajóállomás Dunavecsén van, ami idényjelleggel működik. Dunaegyháza határos Apostag, Újsolt, Solt településekkel.
Legközelebbi Duna-híd a 2002-ben felújított Dunaföldvárnál átívelő Beszédes József híd, amelyet a Dunántúl kapujának is neveznek. Előreláthatóan megkönnyíti az itt élők közlekedését, ha 2006-ra elkészül a Dunavecsét Dunaújvárossal összekötő dunai híd.
Községünkről, mint lakott településről a honfoglalás előtti időből írásos emlék nincs. Első írásos emlékünk a veszprémi káptalan magánlevéltárában található, ami egy 1217-ből származó oklevél. Ebben ez áll: „. a veszprémi püspök kérésére a pozsonyi várnak azon szolgálmányos embereit, akik az Apostag rév és Feldwar közt fekvő Tolvoy faluban a veszprémi püspök népei közt laktak, a veszprémi egyháznak engedi át ugyanolyan szolgálati kötelezettséggel, mint amilyent előbb a várnak teljesítettek.”
Dr. Lőrincze Lajos professzor magyarázata alapján a régies Tolvoy szó a mai tolvaj szavunknak felel meg. Településnév esetén a falu kaphatott ilyen nevet a terület birtokosáról, de valószínűbbnek mutatkozik az, hogy a környék nádasaiban, lápos részein zsiványok tanyáztak és erről az éppen nem hízelgő jelzőről kapta a település nevét. Közel lehetünk az igazsághoz, mert a Dunán átmenő forgalom, kereskedelem kiváló lehetőséget jelenthetett a fosztogatásra.
1560. Febr. 4-i keltezéssel egy adománylevélben a királytól, Ferdinándtól nemes Paxy (később Paksy János) érdemei, és hűsége jutalmául kapja meg ezt a területet. A terület településeinek felsorolása: Patay, Soth, Zador, Geder, Apastak, Egiházi, Wete, Zelyd, Zentimre in Soth.
A magyar nyelvben az egyház (egy ház = szent ház) templomot jelent. A név egy templom körüli települést jelent, de ekkor még egymagában áll, előtag nélkül. A Duna előtagot 1848-tól találhatjuk meg, kötőjellel: Duna-Egyháza. Az ősfalu a török felvonulási területétől meglehetősen távol esett, így viszonylag háborítatlanul élhetett a település népe a környező nádasok ölelésében.
1586-ban a török kivonulásakor a falu elpusztult. A hajdani település 1686-tól elnéptelenedett, nincs semmi nyilvántartásban.
1701. és 1714. között a török dúlás után a lakatlan területekre telepesek érkeztek. Az ide telepített emberek felvidéki, magyarul nem tudó tótok, azaz szlovákok. A szlovák nemzetiségi jelleget a falu mai napig megőrizte, a lakosság jelentős arányban szlovák ajkú.
Az ideköltözött pár család 1770-re 810 fős faluvá nőtte ki magát.
Az 1700-as évek eleje az ellenreformáció kora. Az ide telepedett emberek az evangélikus reformáció hívei közé tartoztak. 1715-ben iskolát építettek, az első nádfedeles evangélikus templom helyett 1775-ben újat építettek – kőből, barokk stílusban.
Az 1805-06-ban épült iskolaépület a mai óvoda helyén állt. Az I. világháború után, 1937-ben az épületet életveszélyesnek nyilvánították és bezárták. A lebontott épület helyén új, állami iskolát építettek. Szlobodnyik János az első magyar tanító, aki bármilyen nehezen és hibásan, de magyarul beszélt. Egészen 1940-es évekig a falu lakóinak gondot okozott a magyar nyelv használata. Az idegen betelepedő, ha el akarta fogadtatni magát a közösséggel, meg kellett tanulnia szlovákul. Napjainkban halványul a nyelv ismerete a sok beköltöző miatt, de az oktatásban, a rendezvényeken a község lakossága ápolja a hagyományokat. Az oktatási intézményekben nyelvi pedagógusokkal folyik a szlovák nemzetiségi nyelvoktatás.
A község népessége az újratelepítés óta folyamatosan emelkedett, majd lecsökkent. 1910-ben a lakosság száma elérte a 2300 főt. 1990-ben a lakosság száma 1329 fő, 2000-ben 1502 fő volt. A demográfiai folyamatokat nyomon követve aggasztóak a mutatók. A lakosság száma az évek során fogy. A növekedés a beköltözők számával magyarázható. A betelepülők nem szerves tagjai a térségnek, jórészt városból érkeznek. A lakosság korösszetételében a mutatók következőképpen alakulnak: 14 év és alatta: 17. 33%, 15-39 év: 32. 91%, 40-59 év: 27. 17%, 60 év és felette: 22. 59%-a lakosságnak.
Dunaegyházán él említésre méltó nemzetiség: a település nagy részét szlovák nemzetiség alkotja.
A lakosság 37%-a mezőgazdasággal foglalkozik. A lakóhelyen foglalkoztatottak aránya 68%, az ingázók száma 32%. A település lakosságának 8 %-a munkanélküli.
A 15 éven felüli legalább általános iskola 8. évfolyamot végzettek a lakosság 68, 78 %-a, a 18 éven felüli érettségivel rendelkezők a lakosság 14, 83%-a, a 25 éven felüli felsőfokú végzettséggel rendelkezők a lakosság 3, 64 %-a. A Dunaegyházi Evangélikus Egyházközösség 1715-ben már működő gyülekezet. A településen 1715-től kezdve mindig volt evangélikus lelkész, még abban az időben is, amikor a megyében máshol ezt nem engedték meg. A mai templom épülete 1774-1775-ben épült Hajnóczy Sámuel lelkész szolgálata alatt. Sárkány Sámuel építette 1820-ban a templomtornyot, és ekkor vásároltak harangot, 1825-ben a toronyórát.
A gyülekezet megvásárolta a budapesti Rákóczi úti templom Than Mór által 1867-ben festett nagyméretű oltárképét, amely az egyik legszebb ilyen jellegű festmény az evangélikus egyház tulajdonában.
Hiteles feljegyzések szerint 1715-től volt iskolája a falunak.
Ma Dunaegyházán az óvoda létszáma 60 fő, az általános iskolában 140 gyerek tanul. Nyolc osztály és 3 napközis csoport működik. Az intézménynek van tornacsarnoka (1992.) és számítástechnika terme (1998). 2004-ben vezették be a gyermekek részére az internetes hozzáférést. (Iskola, óvoda képe)
Az óvoda egészen új építésű (1998), 70 férőhelyes. A település épületeinek többsége a múlt század végén és a századelőn épült két, illetve háromosztagú parasztház, vályog falazattal. A másik jellegzetes épülettípus a sátortetős kockaház, mely minden utcában megtalálható. Díszes polgárházra kevés a példa, a település sohasem volt gazdag.
Az utóbbi években nagyon kevés lakás épült, 1999-ben 2, 2000-ben 1 ház készült. A belterületi lakások száma 700, ebből 150 összkomfortos, 150 komfortos, 170 félkomfortos.
A község belterületén a vízhálózat (1967.), gázhálózat (1992.) és a telefonhálózat (1989.) teljes kiépítettségű, a zártkertekben pedig részleges. A villany minden házba bekötötték, de csak a második világháború után vált általánossá.
Nevezetességek
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Dunaegyháza közel, 1,5 km-re fekszik a Duna holtágától. A Duna és területén lévő csatornák hálózata a vízi turizmus és a horgászat, a gazdag erdei apróvad állomány, a sajátosan egyedi karakter a természetjárás (gyalogos, kerékpáros) célterületei.
A Szigetben őshonos a hóvirág és a gyöngyvirág, a holtág vonalával párhuzamos 4 km hosszú, napos domboldalon ibolyát lehet szedni tavasszal.
A községhez tartozó holtágat a 60-as években elzárták egy kőgáttal, amellyel a mellékág elhalását akarták akkoriban elérni. Ez része volt a folyamszabályozási elképzeléseknek. Ma éppen ellenkező a cél. Az önkormányzat a feltöltődött iszap kikotortatásával szeretné a település Kis-Dunáját ismét élővé tenni.
2002 tavaszán megtörtént a Duna part rendbe tétele. Pályázati pénzből sikerült játékokat venni, amivel színesebbé vált a környezet.
Éves programok:
Dátum: 2008. augusztus 16.
Helyszín: Duna-part, Művelődési Ház
Program:
• 18.00 Ünepség
• 20.00 Josh és Jutta
• 20.30 Hevesi Tamás
• 21.30 tűzijáték
• 21.45-22.45-ig Dupla Kávé
Rendező intézmény
Polgármesteri Hivatal Dunaegyháza
tel: 78/473-520
Kapcsolattartó személy:
Kosa Dánielné
tel: 78/473-522
Dátum: 2008. szeptember 13.
Helyszín: a település forgalmasabb pontjai, Művelődési Ház
Program:
• 13 órától ünnepi felvonulás a településen
• 20 órától bál
Rendező intézmény
Polgármesteri Hivatal Dunaegyháza
tel: 78/473-520
Kapcsolattartó személy:
Kosa Dánielné
tel: 78/573-020
Dátum: 2008. november
Helyszín: Művelődésiház
Rendező intézmény
Polgármesteri Hivatal Dunaegyháza
tel: 78/473-520
Kapcsolattartó személy:
Kosa Dánielné
tel: 78/573-020
Cím: Dunaegyháza Mikszáth K. utca 25
Tel: +36 (78) 573 021
E-mail: [email protected]
Web: http://www.dunaegyhaza.hu
