A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek számára évek óta jól ismert tény, hogy a bolygón jelentős mennyiségű vízjég van jelen, azt azonban a Phoenix marsjáró 2008-as helyszíni mérése után sem tudták meghatározni, hogy ez mekkora kiterjedésű lehet. Most új eredmények láttak napvilágot, amelyek nagyon is biztatóak.

Egy új tanulmányban arról olvashatunk, hogy kutatók egy csoportja a NASA MRO-szondáján lévő High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE) kamera segítségével figyelte meg részletesebben a felszínt, pontosabban azokat a pontokat, ahol az erózió révén láthatóvá vált a felszín alatti jégmező, annak egyes részletei. Ez az egyenlítői régiótól északra és délre egyaránt megtalálható, itt nagyjából az északi és déli szélesség 55-60 foka körül jelennek meg a jellegzetes minták, mégpedig egy olyan régióban, ahol viszonylag ritkák a becsapódási nyomok, vagyis geológiai értelemben fiatalnak tekinthető területről beszélhetünk.

A most közzétett anyag készítői ugyan nem túlzottan jártasak a nyersanyagok kitermelésében és a természeti kincsek nagy méretekben történő felhasználásában, de szerintük ezek az adatok és az általuk levont következtetések később nagyon jól jönnek majd a helyszínen tevékenykedő személyeknek. Itt persze rögtön szóba jön a víz előállítása, bár nyilván további mérésekre és pontosabb eredményekre lesz szükség, mielőtt még az általunk oda küldött űrhajósok landolnak a felszínen. A jelek szerint több eltérő rétegről van szó, ami azt is jelenti, hogy a későbbiekben a klíma változását is tanulmányozhatjuk, jobban felvázolva azt és kiegészítve az eddigi elméleteinket.

Szakértők szerint a Mars tengelyének dőlésszöge az elmúlt néhány millió évben többször is megváltozott, ez 15 és 35 fok között mozoghatott, ami a sarki régiók felmelegedéséhez vezethetett – talán ezért bukkantunk a mostani jégmezőre a köztes régiókban.

Forrás: sg.hu