Egy különös élőhelyen, a nádasdladányi tőzegbánya tavaknál méterről méterre változik a táj, és váltja fel a zöldet a száraz nád, amely az egykori tőzegbányát szinte teljesen birtokba vette
– hangzott el hétfőn az M1 Kék bolygó című műsorában.
Benádasodott, nyílt vizesélőhelyek vannak itt, környékén gyepek és egy régi sárrét lápmedencéjének a maradványa. Körülbelül
600 hektár kiterjedésű a bányatavak területe,
ahol egy-két kisebb töltésen lehet közlekedni, de nagy része nem bejárható a területnek – mondta Staudinger István, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területvezetője, természetvédelmi őre.
Fajgazdag a terület
Ez a nyugalom az élőhelyet különösen fajgazdaggá teszi. Sok hal él itt, emellett a kétéltű és rovarvilág is nagyon változatos.
Mivel a terület háborítatlan, nehezen járható, ezért sok réceféle, gémféle, a nádasban fészkelő ragadozó madár él itt, barna rétihéja fészkel a területen, a környező erdőkben réti sas is költ, és sok a nádi énekesmadár a zárt nádasok miatt – folytatta Staudinger István.
Nehéz felmérni a madárfészkeket
Az apróbb madarak szinte láthatatlanok, csak a hangjukat hallani a nádasok felől, nagyobb társaik is épp csak röptükben figyelhetők meg. Kihívás a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai számára
a nádasban lévő madárfészkek felmérése,
ezért ezt a munkát öt éve drónnal végzik.
Vásárhelyi Gábor, a CollMot Kft. ügyvezetője, aki a csoportos robotikai alkalmazásokra specializálódott, elmondta, a kócsagok fészke a nádasban oldalról egyáltalán nem látszik, de felülről a fészek szép mintázatot mutat. A nagy kócsag tollazata fehér, felülről könnyű megtalálni.
Ahol meglátjuk a fészkelő madarakat, amelyek a levegőből jól azonosíthatók, drónos felvétellel viszonylag kisebb magasságból nagy felbontással feltérképezzük, a térképen pedig automatikus képelemző eljárásokkal beazonosítjuk a fészkek helyét. Megszámoljuk, majd GPS-koordinátával látjuk el őket, hogy utána a nemzeti park munkatársai meg tudják keresni a fészkeket vagy gyűrűzési, vagy pedig ellenőrzési céllal – folytatta Vásárhelyi Gábor.
A drónnak optimális magasságban kell repülnie
Fontos, hogy a drón olyan magasságban repüljön, ami nem zavarja meg a szárnyasokat. Sok felvétel készül, amelyeket összefűzve egyetlen, hatalmas felbontású képként lehet kezelni.
Az állatok mellett a vegetáció feltérképezésére is alkalmasak a drónok. A növényfajok terjedését, egészségügyi állapotát és változását hazánkban is évek óta monitorozzák olyan kamerákkal, amelyek ultraibolya és infravörös tartományban is látnak.
A növények élettani mutatói ezekben a közeli tartományokban
jellegzetes mintázatot mutatnak,
tehát egészen sok információt lehet gyűjteni arról, hogy a növények mennyire érzik jól magukat, mennyi a fehérjetartalmuk vagy éppen a nitrogéntartalmuk – mondta Vásárhelyi Gábor.
Az illegális tevékenységek, mint például az orvvadászat és az illegális hulladéklerakók feltárására is világszerte egyre gyakrabban használják a drónokat.
A címlapfotó illusztráció.
