Nagyságrendekkel nőtt a villamos energia ára, és a drágulás miatt továbbra is Németországban kell a legtöbbet fizetni az áramért.
Elemzők szerint mindez visszavezethető Angela Merkel elhibázott energiapolitikájára. A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után ugyanis a kancellár személyes célkitűzésének tekintette, hogy Németországban felszámolja az atomenergia-termelést.
Áremelkedéssel kezdődött az új év Németországban, a szolgáltatók több mint fele ugyanis drágábban adja az áramot. Februárban újabb társaságok jelezték, hogy emelik a tarifáikat. A mostani lépés összesen 3,9 millió háztartást érint, és akár száz euróval, nagyjából harmincezer forinttal is megemelheti az éves rezsikiadását az egyes családoknak.
Az unión belül Németországban a legmagasabb a villamos energia ára
Halkó Petra, a Századvég elemzője az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, 2020 januárjában 543 közműszolgáltató jelentette be az elektromos áram drágulását. Februárban további 86 áramszolgáltató jelentett be 8,1 százalékos áremelést. Hozzátette, ennek eredményeként az Európai Unión belül Németországban a legmagasabb a villamos energia ára.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának összesítése szerint már 2019 első felében is Németországban volt a legdrágább a lakossági energia ára,
egy kilowattóra energiáért harminc eurócentet kellett fizetni,
ami nagyjából száztíz forintnak felel meg. Dániában és Belgiumban is hasonló árakon juthattak a fogyasztók áramhoz. Franciaországban, amely az áramszükséglete jelentős részét atomerőművekkel biztosítja, már csak nagyjából ötvenhat forintba kerül ugyanaz az árammennyiség. Magyarországon még ennél is olcsóbb, nagyjából harminchárom forintba került, vagyis harmadannyiba, mint Németországban.
Szénerőműveket nyitnak meg
A német kormány, hogy enyhítse a kialakult helyzetet, átmenetileg megengedte, hogy szénerőműveket nyissanak meg a szolgáltatók. Ennek azonban környezeti hatásai vannak. Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, a szénerőművek, melyek jelenleg Németország energiatermelésnek kiemelt hányadát adják,
magas koncentrációban bocsátanak ki szén-dioxidot.
Hozzátette, ha Németország meg akar felelni saját célkitűzésének, hogy 2038-ig drasztikusan csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, akkor nem nyithat meg újabb szénerőműveket.
Egy elhibázott energiapolitika az ok
Németországban azért alakulhatott ki a jelenlegi helyzet, mert 2010 után felgyorsították az atomerőművek bezárási folyamatát. Tavaly már csak hat erőmű üzemelt a meglévő tizenhétből, vagyis kilenc év alatt leépítették a kapacitások 65 százalékát.
Halkó Petra szerint a jelenlegi helyzet Angela Merkel elhibázott energiapolitikájára vezethető vissza, a kancellár a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után személyes célkitűzésének tekintette, hogy
Németországban felszámolja az atomenergia-termelést.
Halkó Petra szerint fontos kiemelni, hogy nemrég az áremelések kompenzálása miatt engedélyezték egy újabb szénerőmű beindítását, azonban ez az intézkedés megkérdőjelezi az eddigi CDU-s politika irányelveit is.
Szabó Dávid külpolitikai elemző szerint is Angela Merkel energiapolitikája miatt kell most a legmagasabb árat fizetniük a német állampolgároknak. A döntés hátterében politikai megfontolás állt. Hozzátette, úgy tűnik, hogy a magas villamosenergia-ár lett a következménye annak, hogy
Németország túl korán nyitott a zöldpolitika irányába.
A német kormány a kialakult helyzet miatt ismét nyithat az atomenergia irányába. A kormányzó CDU-nak a szövetségi gazdasági bizottság állásfoglalása szerint az országot jobban be kell vonni az Euratom Horizont 2020 programjába. Ennek részeként kisebb atomreaktorok építését is meg kell vizsgálni, hogy alternatív megoldást találjanak a környezetszennyező szénerőművek helyett.
A címlapfotó illusztráció.
M1, Hirmagazin.eu
