Az idei aszály következtében az ország mezőgazdasági területein mintegy 500 milliárd forintos kár keletkezett, ami többek között 4 millió tonna kukorica elvesztésével járt. Ez önmagában 300 milliárd forintos veszteséget jelent, és még nem számoltunk a többi növényt érintő károkkal – nyilatkozta Jakab István, a MAGOSZ elnöke egy nemrég adott interjúban a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában – írja a magro.hu.
Jakab István szerint a kalászos gabonáknál közepes terméseredmények születtek, ám a minőséget nagyban befolyásolta, hogy nem jutott elegendő alapműtrágya a földekre. Bár a kukoricatermés mennyisége elegendő a hazai élelmiszeripari- és takarmányigények fedezésére, a MAGOSZ elnöke figyelmeztetett, hogy nincs szükség olcsó kukorica importjára, ami újra letörné az árakat. A napraforgónál is hasonló helyzet állt elő, ahol átlagosan 20-30%-os terméskieséssel kell számolni.
Az aszály hatásait különösen súlyosnak tartják Kelet-Magyarország egyes részein, ahol Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, és Hajdú-Bihar vármegyékben katasztrofális helyzet kezd kialakulni. A talajvízszint jelentősen csökkent, és bár az éves csapadékmennyiség nem változott, az időbeli eloszlás egyre szélsőségesebb. Jakab István szerint a vizek visszatartása elengedhetetlen, ám ebben már most óriási viták vannak a zöldszervezetekkel és az Európai Unióval.
A víz alapvető fontosságát szerencsére senki nem vitatja, még a zöldszervezetek sem. Jakab István hangsúlyozta, hogy a holtágak és csatornák teljes körű rendbetétele elengedhetetlen, legyenek azok akár állami, önkormányzati vagy magántulajdonban. Ennek érdekében egy új program is készül, amelyben a gazdák aktívan részt vennének a vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésében.
A politikus kiemelte: a szántás elhagyása, a regeneratív technológiák alkalmazása és szárazságtűrő növények termesztése jelentené a fenntartható megoldást – olvasható a magro.hu-n.
Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt, és hetente további több tízezer hektárral gyarapszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága – ezt mutatják a kárenyhítési rendszerben összesített eddigi adatok az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.Míg a 29. héten csaknem 10 ezer, a 30. héten 18,6 ezer, addig a 31. héten már csaknem 29 ezer hektárral emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága, amely így augusztus elejére összességében elérte a 75 ezer hektárt. A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több mint 1 millió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentő felületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek már Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is. Az aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túl a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károk tapasztalhatók.
Feldman Zsolt hozzátette, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak, és a rendszerben résztvevők számára fontos lépések (káresemény bejelentése, igazolása, hozamérték-csökkenés megállapítása, kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása) az eddig alkalmazottnak megfelelően történnek.
Az idei évtől uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, 34,8 milliárd forint áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában. Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 milliárd forintot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára, de ennek az összegnek eredetileg csak negyede állt rendelkezésre az alapban az előző évek káreseményeihez kapcsolódó kifizetések után, a különbözetet a kormány biztosította – hangsúlyozta az államtitkár.
Feldman Zsolt felidézte, hogy 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukoricatermelő akár hektáronként 250 ezer forint kárenyhítő juttatást is kapott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással is rendelkező gazdálkodó is hektáronként 60 ezer forint kifizetésre vált jogosulttá. A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként.
Idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11 352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713 634 hektár mezőgazdasági területre – olvasható az AM közleményében.