Több jogszabályváltozással kell számolnunk mától
Drágul a fővárosi taxizás, hatályba lép az új büntetőeljárási törvény, ingyen tehetik le a KRESZ-vizsgát a 20 éven aluliak, sőt elindul az online számlázás, s mostantól az étel- és italautomaták is be vannak kötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – mindemellett júliustól két részre bomlik az utazásszervezők vagyoni biztosítéka a parlament által tavaly elfogadott törvénymódosítás értelmében, a vagyoni biztosíték júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezetet az új uniós irányelv bevezetésével.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése nyomán a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. A taxisok javaslatára módosított rendelet szerint a kilométerdíj 280-ról 300 forintra, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra emelkedik. A kormány mától megtéríti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 évnél fiatalabbaknak. A tanfolyam és a vizsga díjának visszatérítése 25 ezer forintos értékhatárig jár, és abban az esetben is igényelhető, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem vesz részt azonnal gyakorlati oktatáson.
Az utólagos visszatérítést elektronikusan is lehet majd igényelni, az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Államkincstár intézi. Az új büntetőeljárási törvény újdonságai közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata. Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is – a kiszabható büntetéstől függően – egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén pedig továbbra sem lesz felső határa.
A gazdaságfehérítés újabb eszköze az online számlázás
Szintén ma indul a gazdaságfehérítés újabb eszköze: az online számlázás. A belföldi adózók közötti ügyletekről kiállított, legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó számlákról elektronikus úton adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlázó program automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, rögtön továbbítja a számlaadatokat a NAV-hoz. Az adatszolgáltatás azoknak is kötelező, akik kézzel állítják ki a számlákat, azaz számlatömböt alkalmaznak; ha a számlában szereplő áfa összege legalább félmillió forint, legkésőbb a kiállítás utáni napon, ha ennél kevesebb, a számla kiállításától számított öt napon belül rögzítenie kell az adatokat az adózónak egy erre a célra létrehozott weboldalon.
Mindemellett máig kellett beszereltetniük az étel- és italautomatákat üzemeltető vállalkozásoknak gépeikbe az automata felügyeleti egységet (AFE). Ezen keresztül az adóhivatal nyomon követheti az automaták forgalmát. Az automata online forgalmi adatokat továbbít a NAV-hoz, ezáltal azonnal látják az automaták bevételét. Az AFE beszerzéséhez az állam vissza nem térítendő támogatást nyújtott a berendezések üzemeltetőinek. A támogatás felügyeleti egységenként 120 ezer forint, amely magában foglalja az AFE árát és a telepítéssel összefüggő valamennyi díjat és költséget. Az AFE beszereléséről, működtetéséről és összekötéséről a NAV informatikai rendszerével a felügyeleti szolgáltató, azaz a Magyar Posta gondoskodik.
Mától nagyobb biztonságban vannak az utazók
Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy az új szabályozás az utazók nagyobb biztonságát szolgálja. Mint mondta, változott a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályozás. Egyfelől a hazaszállítás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek – fizetésképtelenség esetén történő – fedezése egy új, kötelező, az utazó javára megkötendő biztosítás körébe került át. A vagyoni biztosíték tehát mostantól csak a befizetett részvételi díjak visszatérítésére szolgál, a hazautaztatás és a kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezésére a kötelező biztosítás hivatott – ismertette. Nem változott, hogy az előlegként beszedhető díjak százalékos mértéke továbbra is 40 százalék lehet.
A változások között kiemelte még, hogy jelentősen kibővült azoknak az információknak a köre, amelyeket az utazási szerződés megkötésekor az utazóval kötelezően közölni kell, és azoké, amelyeket a szerződésbe kell foglalni. Így az utasokat az utazási szerződés külön mellékletében kötelezően kell tájékoztatni arról, hogy utazási csomagot, vagy utazási szolgáltatásegyüttest vesznek-e igénybe. Az utazási szerződés bármikor felmondható. Minden esetben kiköthető arányos bánatpénz az utas felmondása esetén. Ugyancsak lehetősége van az utazónak a szerződés másik személyre történő átruházására – mondta.
Nőtt az utazási irodák kártérítési felelősségének maximális mértéke
Kitért arra is, hogy nőtt az utazási irodák kártérítési felelősségének maximális mértéke. Eddig a jogszabály a teljes részvételi díj kétszereséig engedte korlátozni a kártérítési felelősség felső határát, ez most a teljes részvételi díj háromszorosára emelkedett. Ez a korlátozás nem terjedhet ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra – tette hozzá. A szerződésben meghatározott részvételi díj egyoldalú emelése, a korábban is ismert külső tényezők változása esetében továbbra is kiköthető, de ilyen kikötés esetében a részvételi díj csökkenését is érvényesíteni kell az utazó javára, ha a külső tényezők változása azt megalapozza.
További újdonság, hogy az utazó saját maga orvosolhatja az utazási szerződés hibás teljesítését, amennyiben az utazási iroda nem tesz megfelelő lépéseket. A keletkező költségek megtérítését az utazó az utazási irodától követelheti. Az utazási iroda köteles legfeljebb három éjszakára, lehetőleg az eredetivel azonos színvonalú szállást biztosítani az utazó számára, ha a hazautaztatás elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges – sorolta Molnár Judit.
Forrás: MTI
