Nem sok minden derül ki önről a közösségi oldalán, de az igen, hogy van két kis „Picasso-modell” a családban.

– Igen, két gyermekem van, ők mosolyognak a Picasso aláírású borítóképemen. A fiam most lesz 9 éves, a lányom pedig 6. Néha, például a nyári szünetben egy-egy alkalommal az irodámban töltenek pár órát, ezeket mind ők készítették, csupa mentőautós rajz.

Nemcsak gyermekrajzok színesítik az irodáját, van itt bűvöskocka, víziló, maci és sok-sok autómodell.

„Jót tett a szervezetnek, amit a korosztályom képvisel”

Mindenki ezt olvassa most!

– Örülök, hogy ezeket észrevette, mert mindez a mentőszolgálat sokszínűségét mutatja. Mi vagyunk az ország egyik legrégebbi egészségügyi szervezete. Az OMSZ most 71 éves, de 132 éve létezik a magyar mentésügy. A Rubik-kocka számomra egy olyan ikonikus jelkép, amely a szervezetet szimbolizálja. Sokat kell állítgatni, forgatni, variálni, hogy a végén a színek kiadják a homogén felületet. De ugyanígy képviseli a sokszínűséget is. A Mentő Maci a Református Szeretetszolgálaté, megváltozott munkaképességűek készítik, és egy éve minden gyermek kap egy ilyet a mentőben. Mentő Márton pedig a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat jelképe. A szervezet több mint 20 éve az együttműködő partnerünk, velük közösen végezzük a gyermekmentést. Budapesten gyerekrohamkocsit működtetnek, mi adjuk a személyzetet, ők pedig a speciális eszközparkot.

Noha az életkorról nem illik beszélni, de ha nem haragszik, meg kell jegyeznem, hogy nagyon fiatal. Ez csak azért lehet téma, mert mégiscsak egy óriási, országos szintű intézmény főigazgatója.

– Büszke is vagyok rá. Most 36 éves vagyok, és 33 voltam, amikor Balog Zoltán miniszter úr kinevezett. A magyar egészségügyben ma talán az egyetlen 40 év alatti felsővezető vagyok. Szerintem jót tett a szervezetnek az a szemlélet, amelyet az én korosztályom képvisel. Magamat az első digitális bennszülött főigazgatónak nevezem, aki a reformszemléletet és a külföldi tapasztalatait hozta a munkába.

A családbarát szemlélet is az ön gondolkodását, újítását tükrözi?

– Vezetésem alatt kapta meg és idén immár harmadjára nyerte el a mentőszolgálat a Családbarát Munkahely címet, – ami azt is igazolja, hogy nemcsak egy fellángolás volt részünkről a változás, hanem elindultunk egy úton, amelyről nem tértünk le.

Pedig még laikusként is jól látszik, hogy nem lehet könnyű az éjjel, nappal, hétvégén, ünnepnapokon is dolgozó munkatársaknak családbarát munkahelyet létrehozni. Milyen újításokat vezettek be?

„Két krízishelyzet között mindenkinek törődnie kell saját magával”

– Több mint 8 ezer mentődolgozónk van, ez 8 ezer családot jelent. Sok család több tagja is a mentőszolgálat alkalmazottja. Akár generációkon is átível a kötődés, nekem például a dédnagypapám volt mentős. De sok férj és feleség, apa és fia dolgozik együtt egy-egy állomáson, gyakran egymást váltva. Fontos, hogy amikor hazamennek a munkából, fel tudjanak töltődni. A nyári időszakban ezért Mentő Manó tábort szervezünk, hogy segítsünk abban a 10 hétben, amikor a szülőknek meg kell oldaniuk a gyerekek elhelyezését. A tábor első napjaiban úgynevezett egészségügyi kedvcsinálót szervezünk nekik. Megnézik a Mentőmúzeumot, apróbb elsősegélynyújtási ismereteket, lépéseket sajátítanak el. Mi biztosítjuk az Erzsébet-táborok egészségügyi ellátását, így evidens volt, hogy mentős gyerekek is üdülhessenek Zánkán vagy éppen Erdélyben. 65 millió forintért iskolakezdési támogatást adunk, ezzel több mint 3 ezer gyermeknek segítünk. Próbálunk nyitott és barátságos munkahely lenni nemcsak a kivonuló állomány, hanem a háttérben dolgozók számára is. Ha a munkakör engedi, akkor lehetőség van 6 órás munkára, rugalmas munkaidőre. Azon egyelőre gondolkodom, miként lehetne megvalósítani a home office-t.

Egy előadásában arról beszélt, hogy az autónkat azonnal szervizbe visszük, ha kigyullad rajta egy piros lámpa, saját magunkkal viszont kevésbé törődünk. Elgondolkodtató, amit mond.

„Ma már halszálkában nyílik szét előttünk a kocsisor…”

– Ez egy TEDx (határokon átívelő rendezvénysorozat – a szerk.) előadás volt, amire az egyik legbüszkébb vagyok. Nem a mentőszolgálathoz kapcsolódik ugyan a beszédem, de remélem, sikerült olyan üzenetet átadnom, amely más szemszögből mutatja meg a munkánkat. Mi mentősök csak akkor tudunk jól dolgozni, ha a társadalom is segít nekünk. Ha felelősnek érzik magukat az emberek a saját egészségükért, és tesznek is érte. Mi azért vagyunk, hogy amikor nagy a baj, segítsünk. De két krízishelyzet között, ami akár évtizedeket is jelenthet, mindenkinek törődnie kell saját magával is. Ez igaz a mentődolgozókra is, és mi ezért mindent megteszünk. Én az édesapámat az utolsó pillanatban mentettem meg a prosztata daganattól egy szűrővizsgálattal. Ez volt az indíttatása annak, hogy a nálunk dolgozó férfiak körében is legyen szűrés. Fél évvel ezelőtt az egyik gyűlésen odajött hozzám az egyik kolléga, könnyes szemmel kezet fogott velem, és azt mondta, nagyon hálás nekem. Nem értettem a helyzetet. Kiderült, hogy élt a lehetőséggel, elment a vizsgálatra és kimutatták nála a daganatot. Mivel időben felfedezték a bajt, sikeresen megoperálták és most már jól van. Amúgy magától nem ment volna orvoshoz, mondta, nem is gondolta, hogy baj van, nem volt semmilyen tünete. Egy évvel ezelőtt sportegyesületet is alapítottam, most már több szakosztályunk van. Nemrég vettek részt lépcsőfutóversenyen a sportolóink. Teljes menetfelszerelésben kellett felfutniuk 23 emeletet, majd a tetején mellkaskompressziót végeztek egy babán. Több ezer kilométert futunk együtt különböző nagy sporteseményeken is. Tavaly az őszi maratonon hirtelen szívhalált szenvedett egy futó a Lánchíd lábánál. Több mentődolgozó is megállt, egyikük megkezdte az újraélesztést. Néhány órával később, egy sikeres szívkatéterezés után az összeesett középkorú úriember már a futócipőjét kereste, azóta is jó egészségnek örvend.

Egyértelmű újítást jelent a kommunikációban, hogy a weben is megszólítja a lakosságot, és ebben népszerű, közkedvelt emberek is segítenek a mentőszolgálatnak.

– A Csuja Imre nevéhez is köthető újraélesztési kisfilm például egy évekkel ezelőtti kampány része volt. Angol analógiára készült ez a kicsit rosszfiús küllemben előadott jelenet, és nagyon nagy sikert aratott. Azóta aktívan használjuk a kommunikációs csatornákat. A Segítsd a mentőket például a legjobb közönség média díjat kapta az Internet Hungary-n. Ehhez itt, a Markó utcában készítettük a felvételeket, ahol mint egy szuperhős, nyitja szét az autósort egy mentő. Ezzel a fél perces kisfilmmel 26 milliós nézettséget értünk el, és azt látjuk, hogy ma már halszálkában nyílik szét előttünk a kocsisor, ha szirénázva megyünk egy beteghez.

És gondolja, hogy ez a kisfilm hatása?

„Az elmúlt két évben megdupláztuk a sikeres újraélesztések számát.”

– Bizony. A mentődolgozók jelezték korábban, hogy nehezen tudnak a helyszínre érni, sokszor balesetveszélyes helyzetbe kerülnek, mert nem, vagy nem jól engedik el őket. Ezért volt fontos jelezni és kommunikálni a lakosság felé, hogy legyenek figyelmesebbek. Társadalmi célú reklámokkal a közösségi médiában is kampányoltunk három olyan témájú kisfilmmel, amelyek a legnagyobb problémákra hívják fel a figyelmet. Már 30 halálesetet sikerült megakadályoznunk azzal, hogy a járókelők újraélesztették a beteget, amíg a mentő kiért. Az elmúlt két évben megdupláztuk a sikeres újraélesztések számát. Persze technológiai javulásról is beszélhetünk, hiszen autókat, eszközöket cseréltünk, és az oktatásra is nagyobb hangsúlyt fektetünk, de azt el kell ismernünk, hogy mire kiérünk, az esetek nagy százalékában a közelben lévők közül egy civil már mellkaskompressziót végez. Ehhez telefonon is megadunk minden segítséget.

Nemrég indult a legújabb kampányuk, az Omszédok.

– Gyakran találkozunk lépcsőházakban azzal, hogy a kipakolt virágok, befőttesüvegek, bútorok miatt nem férünk el a hordággyal, nem tudjuk a beteget mozgatni. A biztonsági övet sokan nem használják az autóban, a mobiltelefont viszont igen. Ezt a három témát dolgoztuk fel a Szomszédok egykori színészeivel. A közösségi médiában indulunk vele, a televízókban heteken keresztül társadalmi reklámként mennek majd az epizódok. A Gazdagréti lakótelepen, a sorozat stílusában készültek a kisfilmek Németh Kristóf, Trokán Péter, Simorjay Emese és Janka néni, vagyis Pásztor Erzsi szereplésével. A sorozatot egyébként éveken keresztül itt a Markó utcában, ebben az épületben is forgatták, Mágenheim doktorék innen indultak el az akkori Nysa mentőautókkal.

Az asztalát már egy modern kis mentőautó makett dísziti. Ön készítette?

– Nem én, hanem egy kolléga. A mentőszolgálatnál mentőápolóként kezdtem a munkát, még orvostanhallgatóként. Már akkor azt tapasztaltam, hogy vannak olyan dolgozók, akik szabadidejükben a kiskertben tevékenykednek, mások horgásznak, kézműveskednek vagy főznek. Vannak zenészek, extrém triatlonosok és makettépítők. Tavaly volt a 70. születésnapunk, amit méltó módon akartunk megünnepelni. Készítettünk imázsfilmet, és az új autók beszerzése is erre az időszakra esett. A mentőket gyártó Mercedes modellt váltott, ráncfelvarrást hajtott végre. Én is úgy gondoltam, hogy legyünk kicsit fiatalosabbak, dizájnosabbak. Így került az autókra ez a nagy Konstantin-kereszt, ami szintén a biztonságot és a monumentalitást sugározza. A kis modellen már ez is látható.

Bár még csak november van, de tud arról, hogy a kollégák esetleg új karácsonyi, szilveszteri zenés összeállítással készülnek? A legutóbbi például zseniális volt.

– Nagy titkot még nem szeretnék elárulni, csak annyit mondok, remélem, megint több millió embernek okozunk vidám perceket.

Várható más újdonság is?

– Igen, hamarosan egy nagyon jó applikáció jelenik meg. Aki letölti, a saját okostelefonján nyomhatja meg a segélyhívó gombot, így pontos koordináták alapján tud mentőt hívni. Nem kell megadnia, hogy ő milyen utca, hány szám alatt tartózkodik, az applikáció ezeket az információkat elküldi helyette, illetve az előre betáplált egészségügyi adatok is beérkeznek a mentőszolgálathoz. Mi látjuk majd, hogy ki ő, milyen betegségei vannak, a segítséget kérő pedig egy piktogrammal kiválaszthatja, hogy mi a baja: elesett, vérzik valahol vagy szorít a mellkasa. Ez is forradalmi újítás lesz, mindenkinek

csalad, Hirmagazin.eu