Donald Trump volt amerikai elnök ismét reflektorfénybe került, miután utasította a hadügyminisztériumot: kezdjék meg az Egyesült Államok atomfegyver-tesztjeit. A bejelentés megrázta a nemzetközi közösséget, és sokak szerint egy új fegyverkezési korszak előhírnöke lehet.
Trump döntését azzal indokolta, hogy „más országok sem tartják be a korlátozásokat”, utalva Oroszországra, Kínára, sőt Észak-Koreára is, amelyek az elmúlt években szintén fejlesztették nukleáris arzenáljukat. Az amerikai exelnök szerint „az elrettentés kulcsa az erő demonstrálása”, vagyis az USA-nak nem szabad gyengének mutatkoznia a globális porondon.
A tervezett tesztek a nevadai sivatagban zajlanának, ahol az Egyesült Államok korábban is több mint ezer nukleáris kísérletet hajtott végre. Az utolsót 1992-ben tartották, amikor a világ nagyhatalmai aláírták a Nukleáris Kísérleti Tilalmi Szerződést (CTBT). Bár az Egyesült Államok ratifikálta a megállapodást, a szenátus soha nem emelte törvényerőre, így a mostani döntés jogilag nem ütközik akadályba – politikailag viszont óriási hullámokat vet.
A világ reagál: aggodalom és diplomáciai feszültség
Moszkva és Peking egyaránt „provokatívnak és destabilizálónak” nevezte Trump bejelentését. Az orosz külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: „a nukleáris fegyverek próbálgatása a 21. században nem erő, hanem kétségbeesés jele”.
Kína ennél is keményebben reagált, kijelentve, hogy az USA „nyíltan megszegi a globális biztonsági normákat”.
Európában is vegyes a fogadtatás. Az Európai Unió külügyi főképviselője aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, mondván, az atomtesztek újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak, amely a hidegháború óta nem látott szintre emelheti a nemzetközi feszültséget.
Trump logikája: „Erő nélkül nincs béke”
Donald Trump ugyanakkor másképp látja. A republikánus politikus szerint az elrettentés a legjobb békefenntartó eszköz. Szerinte az Egyesült Államok technológiai fölényben van, de ha nem tesztel, akkor elveszíti a hitelességét a riválisok szemében.
„Nem engedhetjük meg, hogy Kína vagy Oroszország lépéselőnybe kerüljön. A mi biztonságunk a mi kezünkben van” – mondta Trump a Fox News-nak adott interjúban.
Elemzők szerint ez a döntés nemcsak katonai, hanem politikai üzenet is a választók felé. Trump ezzel igyekszik erős vezetőként pozicionálni magát a republikánus táborban, miközben a Biden-kormány „túl puhának” tartott külpolitikáját bírálja.
A következmények: új korszak jöhet a nukleáris versenyben
Ha az Egyesült Államok valóban újraindítja a kísérleti programot, az más nagyhatalmakat is válaszlépésre kényszeríthet. Oroszország és Kína a közelmúltban már bejelentette, hogy modernizálja rakétarendszereit és föld alatti kísérleti létesítményeit.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy az új amerikai atomtesztek megnyitják az utat egy globális fegyverkezési spirál előtt, amely a hidegháború óta nem látott mértékben növelheti a világ nukleáris arzenálját.
Donald Trump lépése ismét megosztotta a világot. Támogatói szerint az Egyesült Államok nem maradhat le a nagyhatalmi versenyben, bírálói viszont úgy látják: az erődemonstrációval a volt elnök veszélyes útra tereli a globális biztonságpolitikát. Egy dolog biztos: ha megindulnak az új kísérletek, az emberiség újra a nukleáris árnyékban találja magát.
