Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok mintegy féltucat országtól tart igényt arra, hogy részt vegyen a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában.
A vezető egyúttal súlyos figyelmeztetést intézett a NATO-hoz, mondván, hogy a szövetség „nagyon rossz” jövővel néz szembe, amennyiben nem siet Washington segítségére a térségben. Az USA első embere külön felszólítást intézett Nagy-Britanniához, ám az arra adott válasz vélhetően kiakasztotta őt.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap arról beszélt, hogy az Egyesült Államok mintegy féltucat országtól tart igényt arra, hogy részt vegyen a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában.
Az elnök hivatali repülőgépének fedélzetén a vele utazó újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy „körülbelül hét országtól” számít segítségnyújtásra. Elmondta, hogy olyan országokról van szó, amelyek nagymértékben függenek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított energiahordozóktól.
Donald Trump ezután súlyos figyelmeztetést intézett a NATO-hoz, mondván, hogy a szövetség „nagyon rossz” jövővel néz szembe, ha nem segít a Hormuzi-szoros blokádjának feloldásában, vette észre a horvát Index. A vezető továbbá bejelentette, hogy elhalaszthatja a tervezett csúcstalálkozót Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amíg nem kap segítséget Pekingtől.
„Helyénvaló, hogy azok, akik hasznot húznak a szorosból, segítsenek nekünk biztosítani, hogy ott semmi rossz ne történjen. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európa és Kína nagymértékben függ a Perzsa-öböl menti olajtól. Ha nem kapunk választ, vagy negatív reakció érkezik, az nagyon rossz lesz a NATO jövője szempontjából” – tette hozzá.
Donald Trump szombaton felszólította Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és az Egyesült Királyságot, hogy küldjenek hadihajókat az Öböl-térségbe, „hogy a Hormuzi-szoros ne jelentsen többé fenyegetést egy olyan nemzet részéről, amelyet teljesen lefejeztek”.
Teherán gyakorlatilag lezárta a szorost (amelyen a világ olajtermelésének egyötöde halad át), miután az Egyesült Államok és Izrael több mint két héttel ezelőtt háborút indított Irán ellen.
Amikor Donald Trumpot arra kérték az újságírók, hogy pontosítsa, milyen segítséget kér, azt válaszolta: „Bármi, ami szükséges.” Hozzátette, hogy a szövetségeseknek aknakereső hajókat is illene küldeniük, mert azokból Európának lényegesen több van, mint az Egyesült Államoknak.
Londonra különösen berágott a Fehér Ház
Miután beszélt Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Donald Trump különös csalódottságát fejezte ki Nagy-Britannia eddigi válaszával kapcsolatban. „Az Egyesült Királyságot tekinthetjük az első számú szövetségesnek, a legrégebbinek, de amikor a segítségükért folyamodtam, nem csináltak semmit” – háborgott.
A brit lapok úgy tudják, Donald Trump arra kérte Keith Starmert, hogy legalább egy hadihajót irányítson a térségbe. A The Telegraph című lap úgy értesült, hogy Nagy-Britannia válaszul mindössze nyolc haditengerészt vezényelt a szoroshoz. A csapat a legújabb autonóm aknakereső technológiákkal van felvértezve, hogy távolról is megtalálják és megsemmisítsék a tengeri aknákat. Apró bökkenő, hogy ezeket azonban még soha nem tesztelték háborús környezetben.
Közben a The Guardian azt írta, hogy Nagy-Britannia aknakereső drónokkal járulna hozzá a Hormuzi-szoros újranyitásához. A brit kormány azért vonakodik hajókat indítani, mivel aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump követeléseinek teljesítése a háború eszkalációjához vezethet. Irán külügyminiszter-helyettese vasárnap figyelmeztette is a briteket, hogy ne csatlakozzanak az amerikai műveletekhez, ha nem akarnak maguknak bajt.
Ugyanebből az okból kifolyólag Franciaország, Németország és Dél-Korea szintén nem siet a válasszal Donald Trump felhívására.
Egyik fél sem akar hallani egyelőre a tűzszünetről
Amerikai tisztviselők vasárnap este a The Wall Street Journalnak elmondták, hogy Donald Trump várhatóan a héten bemutatja azon nemzetek koalícióját , amelyek hajlandóak lesznek átkísérni a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat.
Az amerikai elnök szombat késő este adott interjújában arról beszélt, hogy egyelőre nem akar a tűzszünetről tárgyalni Iránnal, „mert a feltételek még nem elég jók”. Irán pedig jelezte, hogy nem kért tűzszünetet, és egyelőre nem lát okot a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.
Visszakanyarodva a NATO-hoz, Franciaország vasárnap határozottan elutasította Donald Trump koalícióra vonatkozó kérését. Az ország fegyveres erőkért felelős minisztere ragaszkodott ahhoz, hogy Párizs továbbra is a „védekező és védelmező” álláspontot képviseli, és nem szeretne belekeveredni az USA és Izrael vezette háborúba.
Dél-Korea pedig közölte, hogy „szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet” és konzultál szövetségeseivel.
Németország szintén szkepticizmusának adott hangot azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy az Európai Uniónak ki kellene terjesztenie haditengerészeti misszióját a szorosra.
Teherán szerint Donald Trump szórakoztatónak tartja a háborút
Vasárnap az is kiderült, hogy az iráni rezsim fontolgatja a Kínához köthető hajók átengedését a szoroson, hogy enyhítse stratégiai szövetségese gazdasági nehézségeit. A pletykák szerint a hírt meghallva egyes hajók elkezdték átkapcsolni a transzponderjeleiket, hogy úgy tegyenek, mintha Kína fennhatósága alá tartoznak.
Donald Trump vasárnap megismételte, hogy az Egyesült Államok kiindulópontja az Irán elleni akció esetében az, hogy a teheráni rezsim nem kerülhet nukleáris fegyver birtokába.
Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere a CBS televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban „illegális háborúnak” nevezte az országa ellen indult katonai műveletet.
Kijelentette, hogy készen állnak megvédeni magukat ameddig csak szükséges, valamint azt állította, hogy Donald Trump „szórakozásból” támadta meg Iránt. „Embereket ölnek meg csak azért, mert Donald Trump szórakozni akar, hajókat süllyesztenek el és különböző helyeket vesznek célba szórakozásból” – idézte az MTI az iráni külügyminisztert.
Közel-keleti háborús legfrisebb történései:
Donald Trump: Hétezer célpontot támadtunk Iránban, elsüllyesztettük a haditengerészetük nagy részét
- Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján részletesen beszámolt az Irán elleni katonai műveletekről.Szó szerint megsemmisítettük őket, a légierejük odavan, a haditengerészetük odavan, rengeteg hajójuk elsüllyedt. A radarrendszerük megsemmisült, a vezetőik is eltűntek, ezen kívül egészen jól teljesítenek– mondta a Sky News szerint. Az elnök közlése szerint az amerikai hadsereg több mint 7000 célpontot támadott meg Irán-szerte. Elmondása alapján az iráni ballisztikus rakétatámadások 90 százalékkal, a dróncsapások pedig 95 százalékkal csökkentek. Az elmúlt másfél hét alatt több mint 100 iráni hadihajót süllyesztettek el vagy semmisítettek meg, köztük több mint 30 aknatelepítő hajót. Trump szerint Irán dróntámadási képessége „közel nullára csökkent”.Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai hadművelet „teljes erővel folytatódott az elmúlt napokban”.
Az Egyesült Királyság szövetségeseivel együtt dolgozik egy terven a Hormuzi-szoros újranyitására
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer sajtótájékoztatót tartott az izraeli–amerikai–iráni konfliktussal kapcsolatban. Az Egyesült Királyság szövetségeseivel együtt dolgozik egy megvalósítható terven a Hormuzi-szoros újranyitására – jelentette ki Starmer, írja a BBC.Starmer úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok katonai művelete „jelentősen meggyengítette” az iráni rezsim katonai képességeit. Hozzátette azonban, hogy a konfliktus után mindenképpen szükség lesz egy tárgyalásos megállapodásra, amely korlátozza Irán lehetőségét nukleáris programjának újjáépítésére, és garantálja a nemzetközi hajózás biztonságát.A brit kormányfő szerint a Hormuzi-szoros újranyitása „nem egyszerű feladat”, ezért London minden partnerével egyeztet egy olyan tervről, amely helyreállíthatja a hajózás szabadságát a térségben.A csapatok bevetése a legnehezebb döntésA miniszterelnök hangsúlyozta: bármely brit kormányfő számára a csapatok külföldi bevetéséről szóló döntés a legnehezebbek közé tartozik. Mint mondta, ha katonákat küldenek veszélyes helyzetbe, akkor biztosítani kell, hogy a döntés jogilag megalapozott legyen, és világos stratégiai terv álljon mögötte.Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a Hormuzi-szoros nyitva tartását, miután Donald Trump amerikai elnök segítséget kért a hajózási útvonal biztosításához, Starmer elmondta: telefonon beszélt az amerikai elnökkel, és egyeztettek a lehetséges megoldásokról.A brit miniszterelnök szerint a két ország között „jó kapcsolat” van, ugyanakkor hangsúlyozta: minden döntésnél az Egyesült Királyság érdekeit tartja szem előtt. Hozzátette, egy háborús döntést nem lehet később egyszerűen visszavonni.Hamarosan egyeztet ZelenszkijjelStarmer a diplomáciai erőfeszítésekről szólva elmondta, hogy a brit külügyminiszter a közelmúltban a térségben tárgyalt. Hozzátette, hogy London továbbra is kiemelten támogatja Ukrajnát, ésfontosnak tartja, hogy a közel-keleti konfliktus ne jelentsen stratégiai előnyt Oroszország számára.A brit miniszterelnök hétfőn találkozott Mark Carney kanadai miniszterelnökkel, és hamarosan egyeztet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi közösség továbbra is egységesen támogassa Ukrajnát, és ne engedje, hogy a közel-keleti háború politikai vagy gazdasági előnyt hozzon Vlagyimir Putyin számára.
Irán: a Hormuzi-szorost nem lehet az ország elleni támadásra használni
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baghaei kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros nem lesz nyitva egyetlen olyan ország számára sem, amely Irán ellen kíván támadást indítani – jelenti az al-Dzsazíra.
Baghaei szerint a hajók áthaladása a szoroson különleges feltételek mellett történik majd, Izrael és az Egyesült Államok által a térségben kialakított bizonytalan biztonsági helyzettel indokolva. Hozzátette, hogy az iráni fegyveres erők ellenőrzik az áthaladást, és egyetlen ország sem használhatja a szorost Irán elleni támadások kiindulópontjaként.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Irán part menti országként jogosult arra, hogy a Hormuzi-szorosban megtegye a szükséges intézkedéseket a nemzetbiztonság biztosítása és az általa agresszornak nevezett szereplők visszaéléseinek megakadályozása érdekében.
Baghaei hozzátette, hogy Irán történelmileg a szoros biztonságos hajózásának őreként működött, ugyanakkor a jelenlegi helyzet kialakulásáért az Egyesült Államokat és Izraelt tette felelőssé.
Izrael nagyszabású támadásokat indított Teherán, Siráz és Tabriz ellen
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy egyszerre „nagyszabású csapáshullámot” indított infrastruktúra-létesítmények ellen az iráni Teherán, Siráz és Tabriz városaiban – jelentette az al-Dzsazíra.
Teherán, Irán fővárosa az ország északi részén található, míg az ország negyedik legnagyobb városa, Tabriz az északnyugati térségben fekszik, közel Törökország, Örményország és Azerbajdzsán határához. Siráz Irán délnyugati részén helyezkedik el.
Az amerikai hadsereg újabb szintre emelte a háborút, megközelítette Irán partjait a Lincoln repülőgéphordozó
- Megközelítette Irán partjait a Lincoln amerikai repülőgéphordozó – közölte az amerikai hadsereg Közel-Keletért is felelős Központi Parancsnoksága (Centcom) hétfőn, számolt be az MTI.A közlemény szerint a hadihajó és hozzá rendelt repülőállomány közreműködik abban, hogy „éjjel-nappal” folytatódjanak a légitámadások egymást követő hullámai.Brad Cooper tengernagy, a Központi Parancsnokságot vezető tábornok hétfőn a katonai egység közösségi oldalán megjelent videóban azt közölte, hogy az amerikai hadsereg repülőgépei az elmúlt több mint két hétben hatezret meghaladó bevetést hajtottak végre Irán fölött.Kijelentette, hogy az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kiiktassa az Irán által a Hormuzi-szoros közlekedési biztonságára jelentett veszélyt.A légi, szárazföldi és légi képességek kombinációja révén sikeresen elpusztítottunk több mint 100 iráni haditengerészeti egységet, és még nem fejeztük be– fogalmazott Brad Cooper, aki arról is beszámolt, hogy a hétfői műveletek az iráni rakéta- és dróngyártó infrastruktúra ellen irányulnak, a szélesebb termelési bázis megsemmisítésének jegyében.
- Itt a fordulat, átjutott egy hajó a Hormuzi-szoroson, újra működésbe léphet a világ olajütőere.
- Ismét megindulhatott a tartályhajók forgalma a Hormuzi-szorosban, miután hetekig alig haladt át hajó a stratégiai fontosságú vízi úton. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint indiai és iráni hajók is feltűntek a térségben, miközben a kínai járművek elhagyták azt – számolt be a Portfolio az Iranintl alapján.
- Scott Bessent hétfőn a CNBC-nek adott interjújában közölte, hogy egyre több üzemanyag-szállító hajó mozog a Hormuzi-szorosban. Elmondása szerint az olajárakkal kapcsolatos amerikai lépések a konfliktus időtartamától függnek. Hozzátette azonban, hogy nem tudja megbecsülni, hány hétig húzódhat még el a háború.
- A forgalom újraindulásának legfontosabb jele a Karachi nevű, Aframax típusú tartályhajó felbukkanása volt.
- A fedélzetén Abu-Dzabi Das nyersolajat szállító jármű elsőként haladt át a szoroson bekapcsolt AIS-jeladóval úgy, hogy nem iráni rakományt vitt. Mindez arra utal, hogy bizonyos szállítmányok számára tárgyalásos alapon biztosítják az áthaladást.
Donald Trump: Egyetlen amerikai harci eszközt sem ért találat, Irán a mesterséges intelligencia által hamisít
Donald Trump szerint Irán kiválóan ért a manipulációhoz. Az amerikai elnök arról írt a közösségi oldalán, hogy az ázsiai ország mesterséges intelligenciával készített videókban mutatott be hamis kamikaze drónokat, melyek különböző hajókra lőttek.
Az Egyesült Államok vezetője hangsúlyozta, sem a felvételeken látott járművek, sem a harci eszközök nem léteznek a valóságban. Hozzátette, a Teherán által „lelőtt” repülőgépek jelenleg is szolgálatban vannak.
Hamisnak nevezte azt a hírt is, hogy bizonyos épületek égnének. Úgy véli, az ehhez hasonló felvételek a mesterséges intelligencia által készültek. Kijelentette, az Abraham Lincoln-hajót nem érte találat.
Elhalaszthatja kínai utazását Donald Trump, de nem a Hormuzi-szoros ügye miatt
Donald Trump elhalaszthatja kínai utazását, azonban nem azért, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre a Hormuzi-szoros ügyében – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter.
Az AP News beszámolója alapján a közel-keleti konfliktusnak nincs köze a Hszi Csin-pinggel történő találkozó esetleges elhalasztásához, a tárcavezető szerint logisztikai okai lehetnek.
Hozzátette, az amerikai elnök Washingtonból koordinálná a háborút, így nem biztos, hogy a mostani időszakban lenne jó döntés külföld felé venni az irányt.
Az amerikai elnök a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, hogy Kínának segítenie kellene, mert a Hormuzi-szoroson keresztül szerzi be olajimportjának 90 százalékát.
Hozzátette: túl késő lenne, ha Kína ezzel a döntéssel megvárná az áprilisra tervezett kínai–amerikai csúcstalálkozót.
Az amerikai elnök szerint Washington még a találkozó előtt szeretné tudni, hogy Kína miként dönt. Kijelentette: el is halaszthatja jövő havi pekingi látogatását.
Moszkvába menekíthették Irán új vezetőjét, súlyosan megsebesült
Apja halálának napján sebesült meg. Azóta sem látta senki – legalábbis senki, aki erről beszélhetne. Modzstaba Hamenei február 28-a óta rejtély: Irán új legfőbb vezetőjének állapotáról csak töredékes és egymásnak ellentmondó hírek szivárognak ki.
Az „amerikai bűnöket” ábrázoló múzeummá alakítják át a megtámadott iráni lányiskolát
Irán azt tervezi, hogy múzeummá alakítja át a háború első napján lebombázott leányiskolát, ezzel emléket állítva a támadás mintegy 200 halálos áldozatának – számolt be róla az MTI.
„Ez az iskola az amerikaiak bűntettekre való hajlandóságának élő bizonyítéka, amelyet dokumentálni kell az iráni nép történelmi emlékezetében” – közölte hétfőn kiadott közleményében az iráni kormány. Az iskolát az áldozatok emlékére újjáépítik, de más helyszínen.
A dél-iráni Hormozgán tartományban, Minab városában található lányiskolát nem sokkal azután érte légicsapás, hogy Izrael és az Egyesült Államok február 28-án összehangolt katonai műveletet indított Irán ellen. A támadásban legalább 168 hét és tizenkét év közötti diák, 26 tanár és négy szülő vesztette életét.
Az iráni hatóságok az Egyesült Államokat nevezték meg felelősként. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok „szándékosan soha nem támadna iskolát”. Az ügyben a Pentagon is vizsgálatot indított.
Sajtóértesülések szerint az amerikai hadsereg az iráni Forradalmi Gárda egyik bázisát akarta célba venni, amely korábban az iskola területén működött, de elavult helyadatokkal dolgoztak, és ez vezethetett a végzetes hibához.
