Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, egy új típusú külpolitikai és kereskedelmi megállapodásról tárgyalt Japánnal, amely nemcsak Ázsiában, hanem Európában is komoly visszhangot váltott ki. A megállapodás, melyet a sajtó egyelőre „japán alku”-ként emleget, új irányt jelezhet a világkereskedelem és a transzatlanti szövetségek jövője szempontjából.
Mi is az a „japán alku”?
A „japán alku” kifejezés egy olyan megállapodásra utal, amelyet Trump köthetett a japán vezetéssel egy új típusú, kölcsönös gazdasági és védelmi együttműködés jegyében. A megállapodás főbb elemei között szerepel:
- Nagyobb amerikai katonai jelenlét Japánban a Csendes-óceáni térség stabilitásáért,
- Kedvezményes feltételek amerikai és japán cégeknek a közös technológiai beruházásokban,
- Japán nagyobb szerepvállalása a nemzetközi biztonságpolitikában,
- Közös álláspont Kína terjeszkedésével és Észak-Korea fenyegetésével szemben.
Miért fontos ez Európának?
Bár első látásra egy kétoldalú ázsiai-amerikai megállapodásról van szó, a hatásai jóval túlmutatnak Japán határain. Európában sokan úgy értelmezik ezt az alkut, mint egy modellértékű geopolitikai kompromisszumot, amelyet Donald Trump – aki korábban gyakran bírálta a NATO-t és az EU-t – mégis hajlandó megkötni egy megbízható, stratégiai partnerrel.
Ez a fejlemény reményt kelt sok európai vezetőben, hogy Trump nem borítaja fel teljesen a transzatlanti szövetségi rendszert, hanem új alapokra helyezi azt – hasonló módon, mint a japán alkuval.
Magyarul: Európa nem feltétlenül kerülne vesztes pozícióba egy Trump-érában, ha az amerikai elnök képes volt Ázsiában üzletorientált, kölcsönös előnyökön alapuló megállapodást létrehozni. Ennek fényében akár arra is sor kerülhet, hogy Donald Trump a korábban bevezetett vámtarifa-emelések felülvizsgálatával is foglalkozzon – ez lehetne a jövőbeni európai együttműködés alapja.
Lehet-e „európai alku”?
Egy ilyen típusú megállapodás gondolata máris megmozgatta több uniós tagállam külpolitikai és gazdasági döntéshozóit. Szakértők szerint az USA–EU kapcsolatok újraértelmezése a kölcsönös haszon elvén – például védelemipari fejlesztésekben, energiafüggetlenségben vagy technológiai beruházásokban – minden szereplő számára előnyös lehet. Az amerikai politikai gondolkodásban ugyanis kulcsfontosságúvá vált, hogy a szövetségesek „hozzátegyenek” a közös védelemhez – anyagilag és logisztikailag is.
A „japán alku” nemcsak egy kétoldalú egyezmény, hanem üzenet a világnak: Donald Trump hajlandó stratégiai együttműködésekre, ha azok világos, kölcsönös előnyökön alapulnak. Európának és az USA-nak ez lehetőséget jelenthet arra, hogy ne a múlt konfliktusain „rágódjanak”, hanem egy új alapokon nyugvó partnerséget hozzanak létre!
Forrás: Hirmagazin.eu
