forrás: CsP – hirado.hu
Egyre kevesebben dohányoznak Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy a korábbi évek döntéseinek hatására kevés helyen szabad. Tilos a többi között iskoláknál, pályaudvarokon, aluljárókban vagy megállókban. Ennél is tovább mentek azonban Sopronban, ahol – néhány kivételtől eltekintve – az egész belvárosban betiltották a dohányzást. Minden 6. percben meghal valaki a dohányzás következtében.
Június 1-jétől tilos a dohányzás Sopron történelmi belvárosában. A tilalom nem vonatkozik a dohányzásra kijelölt helyekre, a teraszokra és a rendezvényeken bizonyos területekre. A szabályszegőket kezdetben csak figyelmeztetik, később azonban akár 30 ezer forintos helyszíni bírságra is számíthatnak.
– A tilalom bevezetésére azért volt szükség, mert megújult a város történelmi belvárosa, amelyre vigyázni kell. Sajnos a dohányosok egy része nem a gyűjtőkbe dobja a csikkeket, hanem a köztereket szennyezi, ami tarthatatlan. A döntésben fontos szerepet játszott az is, hogy a rengeteg Sopronban tanuló fiatal előtt jó példával járjunk el – mondta a közmédiának dr. Sárvári Szabolcs, a város jegyzője.
Egy újabb intézkedés
A soproni intézkedés az elmúlt évek dohányzásra vonatkozó szigorításai nélkül nem születhetett volna meg. A lépések célja egyértelmű: amennyire csak lehet, vissza kell szorítani a dohányzást. Ennek első jelei már megmutatkoztak, hisz néhány év alatt csökkent a dohányzók száma Magyarországon.
Az első mérföldkövet a 2012 elején hatályba lépett nemdohányzók védelméről szóló törvény jelentette, amely értelmében a legtöbb zárt helyen tiltottá vált a dohányzás. Azóta nem szabad rágyújtani szórakozóhelyeken, éttermekben, kocsmákban, aluljárókban, munkahelyeken és közintézményekben. Bár a vendéglátósok tartottak attól, hogy emiatt jelentős bevételkiesést szenvednek majd el, ez azonban végül nem következett be – mondta egy sajtótájékoztatón Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
A dohányzás visszaszorulásában jelentős szerepet játszott a dohánytermékek beszerezhetőségének korlátozása és árának jelentős emelkedése. Míg tíz évvel ezelőtt egy doboz cigaretta 400-500 forint körül mozgott, addig idén már körülbelül 1000-1100 forintért lehet hozzájutni. A 2017-es adócsomag szerint tovább drágul a füstölnivaló, mivel jövő év végén jár le az ezzel kapcsolatos uniós igazodás határideje. 2010-hez képest így több mint duplájára emelkedik majd a dobozonkénti jövedékiadó-tartalom, és várhatóan egy doboz cigi 1200-1300 forintra drágulhat.
Utat mutatnak az ausztrálok
A következő lépést az egységes csomagolás megteremtése jelenti. A dobozokon néhány éve már feltűntek a dohányzás okozta betegségekre figyelmeztető képek, egy uniós irányelv szerint azonban kötelezővé válik az egységesítés. Szabványos színnel és betűtípussal látják el a dobozokat, csak a márkát és a típust lehet majd jelölni, egységes karakterekkel, a képpel illusztrált egészségvédő szlogenek pedig a jelenleginél nagyobbak lesznek.
Az egységes csomagolást több uniós ország, így Franciaország vagy az Egyesült Királyság májustól már alkalmazza, Magyarországon ez még várat magára. Az egészségvédő figyelmeztetések 2012-es bevezetésének Ausztráliában már két év után keresletcsökkentő hatása volt.
Messze még a vége
A statisztikák egyértelműen megmutatják, hogy a lépések hatásosak voltak. Míg a férfi dohányzók aránya 2009-ben még 44,3 százalék volt, a nőké pedig 34,1 százalék, addig előbbi 41,7 százalékra, utóbbi 28,5 százalékra csökkent 2014-ben. Szükség is van erre, hisz Magyarország lakosságarányához viszonyítva világelső a tüdőrák okozta halálozásban. Csak tavaly 8500-an haltak meg ebben a betegségben. Az állam pedig 80-90 milliárd forinttal többet költ a dohányzás okozta egészségkárosodás gyógyítására, mint amennyi adóbevétele származik a dohánytermékek adójából.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a hirado.hu-nak nyilatkozva elmondta: több kutatás is bebizonyította már, hogy nem egy, hanem több intézkedés együtt tud igazán eredményre vezetni a dohányzás elleni küzdelemben, ezért minden ezzel kapcsolatos lépést üdvözölt.
– Pozitív az is, hogy eltűnnek a polcokról az ízesített cigaretták. Mivel divatosak, könnyen rá lehet szokni a fogyasztásukra, főleg a fiatalok körében. Sajnos a naponta dohányzó 13-15 évesek aránya egy év alatt 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedett, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a prevencióra, már óvodás, iskolás korban. Könnyebb ugyanis megelőzni a rászokást, mint leszokni a dohányzásról – hangsúlyozta.
A világban minden 6. percben meghal valaki a dohányzás következtében. A dohányosok nemcsak olyan súlyos betegségeknek vannak kitéve, mint például a rák, vagy légzési problémák, hanem mintegy 14 évvel rövidítik meg az életüket.
