Egy angliai rendőri erő olyan algoritmussal dolgozik, amely a remények szerint végre felgöngyölíti a poros aktákban heverő, lezáratlan ügyeket. Ha beválik, akkor az egész szigetországban bevezethetik.
„81 év nyomozói munkáját tudja elvégezni 30 óra alatt” – így emlegetik az Avon és Somerset rendőri erő által tesztelt technológiát, amely összekötheti a szálakat, melyeket csak egy dörzsölt és tapasztalt nyomozó vehet észre, miután többször átrágta magát a bizonyítékokon.
Az ausztrál fejlesztésű Söze algoritmus videókat, pénzügyi tranzakciókat, közösségimédia-posztokat és más dokumentumokat tud egyidejűleg nagyító alá venni és megtalálni közöttük az összefüggéseket – ami segíthet a bűntények megoldásában. Az első kísérletek azt mutatták, hogy 27 bonyolult ügy anyagait tudta átnézni 30 óra alatt, ami becslések szerint 81 évnyi munka lett volna az embernek – írta a Sky News.
Ez pedig segíthet a brit nyomozóknak az ország legrégebbi és titkaikat legmakacsabbul őrző bűntényeinek lezárásában.
„Szerintem ez az eszköz különösen beválna a megoldatlan ügyek esetében. Ezek manapság lehetetlennek tűnnek, mert annyi anyag halmozódott fel. De be lehet táplálni egy ilyen rendszerbe, ami véleményt mond. Nekem ez nagyon hasznosnak tűnik” – mondta Gavin Stephens, a brit Rendőrfőnökök Tanácsának elnöke.
Nincs elég rendőr, jól jön a robotzsaru
Miközben a mesterséges intelligencia terjedése olyan félelmeket váltott ki, hogy elveszi az emberek munkahelyeit, a brit rendőri erőknél súlyos létszámhiány van, ami ahhoz vezet, hogy bizonyos bűncselekmények után csak órák múlva jelennek meg a sértettnél, majd esetenként küldenek egy olyan levelet, hogy nem tudnak nyomozni és lezárják az ügyet.
Néhány napja a Sky arról tudósított, hogy Londonban immár kevesebb rendőr dolgozik a felderítetlen gyilkossági ügyek megoldásán. „Vészesen kevés a forrás” – jegyezte meg Sir Mark Rowley londoni főkapitány. A speciális, lezáratlan ügyek osztálya az idén öt olyan nyomozót veszített el, aki egy harmincéves gyilkosság mozaikkockáit próbálta összerakni, de alapfeladatok ellátására átvezényelték őket. (A rejtélyes gyilkosságot 1994-ben követték el a 32 éves Atek Hussain ellen, akit a munkából hazafelé tartva szívtájékon szúrtak, de még haza tudott tántorogni. Sikerült elmondania a családjának, hogy a támadók dél-ázsiaiak voltak, majd meghalt.)
A londoni rendőrség ugyan jegelte az ügyet, de a gyakorlat az, hogy egyetlen gyilkosságot sem hagynak kivizsgálatlanul. Így a Hussain-aktát augusztusban ismét elővették.
Sok időt spórolhat meg az algoritmus, de hibázhat is
Most a Söze segítheti a nyomozókat „több tucat forradalmi program mellett” – mondta Gavin Stephens. Az eszközök között van
- egy algoritmus, amely megalkotja a bűncselekményeknél használt kések és kardok nemzeti adatbázisát (a szúrófegyveres támadások akut problémát jelentenek a briteknél)
- egy algoritmus, amely előreveszi az élő segélyhívásoknál a családon belüli erőszakkal összefüggő eseteket.
„Ha mind a 64 példát átvennék Anglia és Wales egész területén (a két nemzet jogi szempontból egységet alkot, míg Skócia és Észak-Írország különálló) és hasonló eredményeket érnének el, mint az ezeket alkalmazó erők, akkor körülbelül 15 millió órányi termelékenységet nyernénk. Több időnk lenne nyomozni, gyorsabban tudnánk vészhelyzetekre reagálni, és több mint 350 millió fontot takarítanánk meg” – mondta a rendőrfőnök.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a mesterséges intelligencia és más technológiák, például az arcfelismerés és az automatizált eljárások „nem helyettesítik” a rendőrséget, ahol a rendőr „részt vesz a végső döntésekben”.
A brit rendőri vezetők azt is elismerik, hogy az ilyen eszközöket csak olyan ütemben szabad bevezetni, amit a lakosság elfogad. „Ez nem azt jelenti, hogy átruházzuk a felelősséget a technológiára, hanem azt, hogy a technológia segít nekünk a jobb munkavégzésben” – mondta Stephens.
De tényleg gépek döntsenek arról, ki a gyanús, mint valami rémálomszerű utópiában? Mások már nem ilyen optimisták: a futurism.com portál megjegyzi: az AI híresen hibákra hajlamos a rendfenntartásban. Például egy modell, amely azt vizsgálja, hogy egy gyanúsított mekkora valószínűséggel követ el a jövőben is bűncselekményt, „etnikai alapon” diszkriminatív.
Az arcfelismerő technológia is vezethet ártatlanok letartóztatásához – ami miatt az Amerikai Emberi Jogi Bizottság bírálta is a mesterséges intelligencia rendőrségi alkalmazását. (Hibákhoz vezethet például, hogy emberek által gyűjtött és betáplált, de nem reprezentatív és már amúgy is elfogult adatokkal „tanítják” az algoritmust. Továbbá: a „hallucináló” mesterséges intelligencia (így hívják, amikor a ChatGPT és mások fals válaszokat adnak) akár börtönbe is juttathat embereket.) Szakértők szerint az AI-eszközöket az előítéletek kiszűrése céljából auditálni kell – ami hosszadalmas és költséges folyamat lehet.
