Doc Halliday, egy amerikai legenda
John Henry Holliday (1852-1887), röviden Doc Holliday, valószínűleg egyike az amerikai történelem leghíresebb fogorvosainak. Számos festmény készült róla, életéről könyveket, cikkeket írtak, pályafutását és sorsát televíziós filmeken örökítették meg. Az Egyesült Államokon kívül minden bizonnyal nem annyira ismert, ez az írás kívánja lebilincselő és talányos személyiségét ismertté tenni, népszerűségét növelni. Doc Holliday mindenekelőtt a „Shoot out at the O.K. Corral”-on történt legendás lövöldözésben való részvételéért lett ismert.
Ebben testvéreivel, Wyatt-tel és Virgillel, valamint Tombston város és Arizona bírójával, Morgan Earppel együtt vett részt. A lövöldözésben a törvényen kívüli bűnözők közül hármat megöltek, illetve többet harcképtelenné tettek, míg Doc Holliday és az Earp testvérek kisebb sérülésekkel megúszták a problémát. Az ügy az egész országban nagy vihart kavart, a Doc és az Earp testvérek nemzeti hősök lettek. Az eset után néhány nappal lezajlott perben Docot és az Earp testvéreket önvédelem címén felmentették. Éveken át híresztelték, hogy Doc kb. 40 embert ölt meg, de a későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy csak mintegy négyről lehetett szó, akik megpróbálták Docot lelőni.
John Henry Holliday 1852-ben született Griffinben, Georgia államban. Ismert családból származott, apja jó hírű ügyvéd, növénytermesztő és katonatiszt volt. Egy nemrégiben, valamely leszármazottja által publikált életrajz szerint szájpadhasadékkal született, melyet születése után egy évvel sebészileg megoldottak. A műtétet apja unokatestvére, Dr. John S. Holliday végezte, asszisztense a jó hírű Dr. Crawford W. Long volt Atlantából. Crawford dr. éppen ebben az időben vezette be narkotikumként az étert a sebészetbe, így a kis John Henry nyúlajakműtéte az első, narkózisban végzett beavatkozás volt. John Henry temperamentumos, olykor kissé vad fiatalember lett. Apja, hogy távol tartson tőle minden gondot és bosszúságot, úgy döntött, hogy fia legyen fogorvos.
Így John Henry, mintegy 18 évesen, a Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Intézetébe költözött. Kitűnő fogorvos lett belőle, egy aranykorona, melyet 1871-ben, még fogorvostan-hallgatóként helyezett fel egy akkor 6 éves kislány fogára, egészen 1967-ig, az egykori kislány 102 éves korában bekövetkezett haláláig tartott. Mikor kiderült, hogy a fogorvosi intézetben tuberkulózissal fertőződött, tanulmányai befejezése után azonnal a nyugati partra költözött abban a reményben, hogy az ottani meleg és száraz éghajlat jó hatással lesz az egészségére. Orvosa kb. egy évet jósolt neki, de még 15 évet élt, és 1887 novemberében hunyt el. John Henry apja gazdag ember volt, anyagi gondjai nem voltak, ennek ellenére Holliday szenior valószínűleg nem helyeselte volna, ha tudja, hogy a fia a bőségesen juttatott apanázsból nem a fogorvosi készülékeit és a felszerelését egészíti ki, hanem a játékszenvedélyének hódol. Ilyen körülmények között számos foglalkozást űzött, az ellenséges és törvényt nem ismerő, rosszindulatú játékosok gyakran az életét is veszélyeztették.
Ha elment otthonról, pisztolyokkal és késekkel volt felfegyverezve, életét gyakran ez mentette meg. Mint már említettük, a felmentő ítéletek mindig az önvédelem indokolásával születtek. Amennyire megállapítható, Doc soha nem lőtt senkire, ha őt magát nem támadták meg. Tuberkulózisa ellenére Doc sokat ivott, részben, hogy fájdalmait csillapítsa, részben, hogy önmagát elkábítsa. Állítólag reggel egy nagy pohár whiskyre volt szüksége, hogy dolgozni tudjon, barátai és ismerősei azonban nem emlékeztek rá, hogy valaha is részegen látták volna. Alkoholizmusa azonban sem kártyázói képességeit, sem találati pontosságát nem befolyásolta – ezt ellenfelei is kénytelenek voltak megállapítani. Számos kaland után, melyeket helyhiány miatt nem tudunk részletesen ismertetni, romló egészségi állapota miatt a Glenwood Springs-i szanatóriumba feküdt be.
Halálos ágya mellett volt barátai tanúsították, hogy vidáman vette tudomásul, hogy ágyban, meztelen lábakkal fog meghalni, és nem csizmában találja el egy golyó. Kért egy utolsó pohár whiskyt, végül azt mondta: „Hát ez valóban komikus”. 1887. november 8-án, 35 évesen halt meg, a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Wyatt Earp 1896-ban, egy beszélgetés során azt mondta Doc Hollidayről: „Doc fogorvos volt, akit a kényszer tett játékossá, betegsége tette csavargóvá, filozófus, akit az élet tett csípős nyelvű kommentátorrá, egy hosszúra nőtt, sovány fickó, hamvas hajjal, aki csaknem halálra itta magát és ugyanakkor a legügyesebb játékos, vasidegzetű, gyors és fegyverrel a leghalálosabb, akit valaha is ismertem.”
Forrás: FDI World 2001/1; Képek: Google;
Korrektúra; www.infotmationportal.eu
Cím: XIII ker. Doc Halliday
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
