Dobó Kata hazánk egyik olyan színésznője, akit nem csak Magyarországon ismernek és elismernek, hanem külföldön is. Manapság pedig már nem csak a filmes és színházi karrierjére lehet büszke, hanem a gyermekeire, családjára is.
A szinhaz.hu oldalon olvasható a vele készített interjú, amelyben őszintén mesélt terveiről. Mutatjuk a legérdekesebb vallomásokat!
„Emlékszel arra, miként gondoltál az anyaságra mielőtt gyermeked született?
Voltak elképzeléseim róla, milyen lehet anyának lenni, hiszen a húgomnak van két gyereke. Tudtam, mekkora boldogságot jelent, de láttam, micsoda nehézségekkel is jár. Ezeknek az érzéseknek azonban semmi közük ahhoz, amikor a saját gyermekeddel kapcsolatban tapasztalod meg ugyanezt. Addig ugyanis nem ismered meg azt a boldogságot, „szerelmet”, ugyanakkor azokat a nehézségeket, mélységet, amelyet csak saját tapasztalatok alapján tudsz megélni. A gyermekvállalás előtt voltak elveim, amelyeket szem előtt akartam tartani, és hangoztattam, ha lesznek gyerekeim, mit, hogyan teszek majd. Ezeket azonban azonnal sutba dobtam és rájöttem, ez a mindennapi életben nem tartható.
Nagyon vágytál rá, ilyennek képzelted? Mi okozott nehézséget, mivel kellett a leginkább megküzdened anyaként?
Van, hogy nem vagy feltétlenül ura a helyzetnek, amikor elveszíted a fejed, amikor elfáradsz, sírsz. A legelején még az is gondot jelentett, ha el kellett otthonról mennem és ott kellett hagynom a gyerekem. Az első autózás is felért egy rémálommal: jól vezetek, szeretek is, de olyan félelmet éreztem vezetés közben, hogy valami baj történik, hogy kb. 20-30 kilométeres sebességgel mentünk. Belegondoltam, hogy még az óvatosság sem elég, hiszen ha baj történik, nemcsak én lehetek a hibás. Aztán idővel mindent megszoksz.
Mennyiben változtál azóta, hogy anya lettél? Hogy lehet megfogalmazni, mi az, amire az anyaság tanított?
Kijött belőlem az anyatigris. Magamért nem mindig álltam ki, de ha a gyerekemről van szó, őt semmilyen bántalom nem érheti, érte ölni tudnék. Határozottabb lettem és az anyaság rendszerességet vitt az életembe. A felkelés, lefekvés, az esti rituálé a fürdéssel, vacsorával, meseolvasással része lett az én életemnek is.
Hogy tudtad, tudod összeegyeztetni a színészi pályát és a gyerekvállalást?
Eddig nagyon könnyen ment, mert nem egyedül viszem a gyereknevelés felelősségét. A kislányom sokat van az apukájával, tud segíteni a testvérem és az anyukánk, aki főállású nagymama. Szerencsés vagyok, hiszen a munkám a hobbim is, ami feltölt. Viszonylag hamar kaptam a szülés után lehetőséget: még Szofi egy éves kora előtt forgattam, aztán a Lear királyt játszottam. Ő is hamar megszokhatta, hogy milyen az életritmusom. Nálam egyensúlyban van a munka és a magánélet, és nincs olyan sok munkám, hogy ez a gyereknevelés rovására menjen.Szabadúszó színésznőként nem biztos, hogy szerencsés egy-egy felkérésre nemet mondani, nem is szeretnék, annyira szeretem ezt a hivatást, de úgy érzem, a kislányom akkor sem szenved semmiben hiányt, amikor én dolgozom.
Hogy tapasztaltad, mi az, ami tabutéma az anyasággal kapcsolatban? És mi az, amiről ebben a produkcióban kendőzetlenül tudtok/fogtok beszélni?
A szexualitásról például. Senki nem tudja, mikor jön vissza a vágy, egy nőnek mekkora igénye van erre. A szülés után a jól megszokott kettes egység is megszűnik, nehéz lavírozni, hogy az apa se érezzen féltékenységet, hogy vele kevesebbet foglalkoznak. Sok kapcsolat emiatt megy tönkre, nagyon fontos, hogy onnantól is fordítsanak a párok egymásra időt, még ha kompromisszumok árán is. Ugyancsak tabu a test változása, amelyet érintünk a darabban. Nem feltétlenül az a jó, ha valaki azonnal, vagy mondjuk hat hét alatt visszanyeri a korábbi alakját, ez a genetikától is függ, vagy a korábbi sportos életmódtól. Hihetetlen türelemre van szükség, nálam például másfél év kellett ahhoz, hogy ugyanazt a képet lássam a tükörben, mint az áldott állapot előtt. Szerencsére nem idegeskedtem emiatt, az volt fontos, hogy a kislányom mindent megkapjon. Szerintem egy telt nő is nagyon szexi tud lenni, nem beszélve arról, hogy az anyaság is nagyon szexi.”
szinhaz.hu
Képek: kiskegyed.blikk.hu, femina.hu
Forrás: delina