forrás: hirado.hu
Vitathatatlan tény, hogy minden cég számára fontos a kötelességtudó, jól teljesítő munkaerő, és ezért a legtöbb munkavállaló hajlandó is szorgalmasan dolgozni, túlórázni, ha kell vagy feláldozni a hétvégi pihenőnapokat, ha a szükség úgy hozza. De vajon hol a határ? A napi 10-12 óra munka, az alvás helyett a szakmai feladatokon töprengés vagy a szorongás a még el nem végzett feladatok, határidők miatt mikor fordul át munkamániába?
Nem hatékony munkaerő a munkamániás, sőt
A munkapszichológia megkülönbözteti a „szeretek sokat dolgozni és tudok is sokat dolgozni” típusú embert és a munkaalkoholistát, ugyanis míg az előbbinek magas a teljesítménye, hatékonyan végzi a munkáját, addig a munkamániás csupán inkább mappákkal a hóna alatt rohangál, és nélkülözhetetlennek láttatja magát, miközben a mérhető munkával kapcsolatos eredményei alacsonyak – mondta a hirado.hu-nak Kisházy Gergely munkapszichológus.
A munkamániás ember nem arra motivált, hogy jól teljesítsen, hanem arra, hogy kialakítson egy képet magáról, mintha a munkája lenne az élete, míg a “szeretek és tudok is sokat dolgozni” típusú munkaerő tud pihenni, lazítani, tudja függetleníteni magát a munkától, miközben jól és eredményesen dolgozik.
Fotó: Shutterstock
A munka rabja
Valójában a munkamánia, ahogyan azt az angol megnevezése is mutatja workalkoholic (munkaalkoholizmus) is egy szenvedélybetegség. Éppen úgy függőséget tud okozni, akár az alkohol vagy a cigaretta.
A munkamániás emberek rögeszmésen szükségét érzik, hogy dolgozzanak. Egy-egy hosszú hétvégén vagy a nyári szabadság alatt szinte megőrülnek, akár vissza is mennek a nyaralásból is, hogy megkerülhetetlennek, fontosnak tűnjenek – mondta a munkapszichológus.
Közben a munkamániás emberi kapcsolatai és a családi élete is csorbát szenved, de előbb vagy utóbb az egészsége is rámegy a túlhajszoltságra, hiszen a folyamatos szorongás, a kevés vagy rossz alvás komoly fizikális és mentális betegségeket idéz elő.
Fordítva is igaz lehet mindez, hiszen valaki azért is a munka rabjává válhat, mert menekül a fennálló életkörülményeiből vagy az esetleges emberi kapcsolatok hiányát próbálja azzal kompenzálni, hogy a munkába menekül.
A túlmunka halottjai
Japánban már neve is van a munkamánia miatt bekövetkező halálozásnak: karosi. Évente ezernél több ember hal meg a szigetországban a túlmunka, a túlhajszoltság következtében. A helyzetet pedig az teszi különösen tragikussá, hogy ez a szám néhány évtizeden belül megtízszereződhet.
Japánban alapvetően más a munkakultúra – mondta a pszichológus, tehát nem csak munkamániás emberek betegedhetnek meg vagy veszíthetik el az életüket. A túlhajszoltság és a túlmunka sokakat érint.
(MTI/EPA/Christopher Jue)
Intő jelek:
– sokat gondolkodik azon, hogyan tudna még egy kis időt felszabadítani, hogy dolgozhasson
– ébredés után szinte azonnal az e-mailjeit olvassa
– nem tud nemet mondani a munkahelyi feladatokra, próbál sok mindent saját maga elvégezni, nem kér segítséget
– mindig több időt tölt munkával, mint ahogyan azt eredetileg tervezte
– időt vesz el a hobbijától, a szabadidős tevékenységétől, hogy még többet tudjon dolgozni
– családtagjai, barátai gyakran figyelmeztetik, hogy túl sokat dolgozik
– úgy érzi, csökkenteni tudja a bűntudatát, a tehetetlenség érzést, ha dolgozik
– hetente több olyan éjszaka is van, amikor álmatlanul forgolódik, azon töpreng, hogy másnap milyen munkahelyi feladatai vannak
A munkamániás doppingja az adrenalin
A stressz, a határidők, a nyomás az, ami egyre hajtja előre a munkamániást. A szinte folyamatos felfokozott lelkiállapot miatt az adrenalin szint is általában magas.
A túlzott szülői elvárás is oka lehet a munkaalkoholizmusnak
A kutatások szerint a munkamánia gyökere is a gyermekkorban lakozhat, az ekkor kialakuló alacsony önértékelés a felnőttkorban is meghatározó maradhat. A háttérben persze állhat a rossz párválasztás is vagy az, ha valaki nem az érdeklődésének, képességeinek megfelelő munkát választ – mondta Kisházy Gergely.
Nehéz kigyógyulni belőle
Aki időben észreveszi és segítséget kér, kigyógyulhat ebből a szenvedélybetegségből, de ahogy minden függőségre jellemző, ha későn kap észbe valaki, akkor kisebb az esélye rá, hogy teljesen felépüljön, és a visszaesés valószínűsége is nagyobb. Sokan, ha a munkamániából ki is gyógyulnak, valami másban például a megszállottságig túlzásba vitt sportban keresnek menedéket.
Alapvetően egyelőre nem tartják a betegségként számon a munkamániát, így a gyógyítása is nehézkesebb.
