A beporzásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a háziméhek, ám a megkérdezett szakember szerint a vadméhek segítsége is elengedhetetlen a természeti folyamat teljességéhez, hiszen olyan virágokat is megtalálnak, melyeket a nagyobb testű mézelő méhek nem.
A március 10-i Beporzók napja ezekre a hasznos rovarokra, és védelmükre irányítja rá figyelmünket, melyek nélkül aligha kerülhetne lekvár, zöldség vagy gyümölcs az asztalokra.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az idén három vadméh-csoportra, a bányász-, a szabó-, illetve a faliméhek csoportjára hívta fel a figyelmet egy közönségszavazás keretein belül. A biológus, az akció egyik szervezője elmondta: mind az Európai Unióban, mind pedig az Amerikai Egyesült Államokban komoly szabályozások és tanulmányok születtek az utóbbi időben a beporzó rovarok védelmével kapcsolatban. Erre emlékeztet bennünket a Beporzók napja is.
A biológus úgy véli: rengeteg beporzó rovar van hazánkban, melyeket aligha tudunk megkülönböztetni egymástól. Csupán a faliméheknek van vagy 35 faja Magyarországon, melyek között mindösszesen egy-két szakember tud csak különbséget tenni. A kollektív védelmük azonban rendkívül fontos, az embereknek nagy szüksége van a beporzó rovarokra.
Egy-egy házi méh gyakran elpusztul a betolakodók, köztük emberek elleni küzdelemben, a vadméhek viszont nem engedhetik meg maguknak, hogy szúrással támadjanak, hiszen az a vesztüket jelentené. A faliméhek fullánkja olyan rövid, hogy az az emberi bőrt sem képes átszúrni.
A biológus hozzátette: amerikai kalkulációk például félezer-milliárd dollár körülire becsülik azt a hasznot, melyet összességében a beporzó rovarok évente hajtanak. Más oldalról is megközelíthető azonban a rovarok kulcsszerepe: például a repce nem feltétlenül igényli a beporzást, ha azonban az megtörténik, akkor 30-35 százalékkal több termést hoz a növény.
A szakember szerint az előbbiek miatt is szerencsés, hogy egyre több rovarszállót alakítanak ki az egész világon és hazánkban is, melyet a vadméhek és más rovarok előszeretettel elfoglalnak. A szakember azt tapasztalta, hogy a rovarok és virágok közös témájára kinyílt az érdeklődés, nő a befogadókészség. Örömmel látja, hogy több köznevelési és közoktatási intézmény, nemzeti park és múzeum is partner lett a beporzók bemutatásában, védelmében. Több múzeum például a saját arculatának, szakmai területének megfelelő programot dolgoz ki a Beporzók napjára, hogy nagyobb sikerrel szólíthassák meg az érdeklődőket.
Csökken a vadon élő beporzó rovarok száma
Hazánkban a méhészek száma az elmúlt 5-6 esztendőben viszonylag stabil képet mutat, ahogy az általuk gondozott méhek száma is közel állandó, jelenleg 1,2 millió méhcsaládot jelent – tudtuk meg az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökétől. Elmondta továbbá, ha minden ideális volna, akkor a vadméheknek sokkal nagyobb szerepük lenne a beporzásban a jelenlegi állapothoz képest. A helyzet ezzel szemben az, hogy a globális élelmiszerellátás, a nagyüzemi mezőgazdaság, illetve az éghajlatváltozás negatív hatásai következtében megállíthatatlan a vad beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése.
Az előbbiek miatt egyre nagyobb figyelem fordul a mézelő méhekre. Fontos, hogy a méhészeti ágazat a világ fejlettebb részein nem a kaptártermékek, azaz a méz, a propolisz, a virágpor, vagy a méhpempő miatt rentábilis, hanem azért, mert a méhészek beporzási díjat kapnak. Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a díjat például a farmerek, gazdálkodók fizetik meg, s terhelik rá áttételesen a termékeikre. Bármilyen mandulaterméket vásárolunk, annak azért magasabb az ára, mert a termelője belekalkulálta azt a költséget is, melyet a méhésznek fizetett meg, aki odavitte a beporzást elvégző méheket
– tette hozzá az országos szervezet elnöke.
Az Európai Uniónak is fel kell vállalni idővel a méhcsaládok közvetlen támogatását, mert az uniós méhész a piacon nem tud megélni. Az Európába beáramló nagy mennyiségű kínai és ukrán méz miatt nehézkes eladni az európai mézet. A szakember elmondta: jelenleg áll az európai piac, a nagybani mézpiacon fél éve nem tudnak az uniós termelők mézet értékesíteni.
A mézelő méh az egyetlen családban áttelelő beporzó, kora tavasszal már 20-30 ezer egyede van egy kaptárban. Mindez azt jelenti, hogy tavasszal egy gyümölcsfán tízből kilenc beporzó háziméh.
