A Deloitte legfrissebb Property Index nevű kiadványa szerint az európai lakáspiacot kevés kivételtől eltekintve a drágulás jellemezte a 2020-as évben. A cég az ingatlanok relatív drágaságát is vizsgálta az alapján, hogy hány évi átlagfizetésbe kerül egy 70 négyzetméteres új építésű lakás.
Ez alapján már Szerbia számít a legdrágábbnak, ahol több mint 15 évi fizetésbe kerül egy ilyen otthon, őket követi Csehország, ahol 12 évet kell dolgozni a lakástulajdonhoz.
Magyarországon 8,4 évnyi bruttó átlagkeresetet kell félretenni egy lakás megvásárlásához. A legkönnyebben lakáshoz jutni Írországban lehet a vizsgált országok közül, ahol már alig több mint 3 évi fizetés elég lehet egy lakás megvásárlásához – olvasható a kiadványban.
Még több gazdasági hír itt!
A vizsgált 24 ország közül Ausztriában a legdrágább új lakáshoz jutni, itt egy négyzetméterért 4457 eurót kell fizetni, míg a második helyezett Franciaországban az új lakások négyzetméterára 4421 euró. Magyarországon ennél két és félszer kevesebbet, négyzetméterenként 1657 eurót kell fizetni.
A városok között Párizsban a legdrágábbak az új lakások, csaknem 13 ezer euróba kerül négyzetmétere, ami Tel-Aviv követ több mint 10 ezer eurós átlagárral, míg a harmadik helyet Londont megelőzve München 8700 eurós átlaga következik. Budapest négyzetméterenkénti 2207 eurós négyzetméterára alacsonyabb, mint Prága (3624), Pozsony (2805) vagy Varsó (2233) lakásainak átlagára.
Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese az MTI-nek azt mondta, az általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24%-os árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15%-kal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9%-kal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4%-kal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10%-ot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak. A vizsgált fővárosok továbbra is jól teljesítettek, a fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. 2020-ban új jelenségként már több európai nagyvárosban 10%-ot meghaladó árcsökkenést is mérhettünk. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintette Európa nagyvárosait. Az európai lakáspiaci árak változékonysága növekedett.
A bérleti díjak területén ismét Párizs van az élen, négyzetméterenként 28,6 eurós havi bérleti díjaival, amit London belső része (26,27) és Oslo (24,72) követ. A budapesti 9,76 eurós bérleti díjak a 62 vizsgált város közül a 39. legmagasabb értéket jelentették.
Még több gazdasági hír itt!
Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország a lista vége felé található az ezer lakosonként kiadott 2,31-es értékkel, míg a környező országok közül ez Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. A lakásállomány leginkább Ausztriában növekedett, ahol az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.
A jelzáloghitelek kapcsán elmondható, hogy a magyar lakosság adósságállománya relatíve alacsony, ám Romániát követően itt a legmagasabb a hitelek után fizetett kamat.
blikk
