Dinnyeválság a magyar földeken: ott rohadhat az egész termés?

Javában tart a dinnyeszezon, már megjelent a magyar gyümölcs a piacokon és az üzletekben is. Utánajártunk, nagyjából milyen árakra számíthatnak a vásárlók, milyen árakra a termelők.

Kiderült, a felvásárlói ár mellett a munkaerőhiány is megkeseríti a hazai termelők mindennapjait, hiába kínálnak jó órabért, nincs aki dolgozzon a földeken.

A piacokon vagy az üzletekben már bárki talál magyar görögdinnyét. Az akciós újságokat átlapozva látható, hogy a 28. héten a dinnye kilójának ára 89 és 105 foront között alakul, de a magszegény görögdinnye valamivel drágább (a Tescóban kilója 139 forint), és a mini görögdinnye is többe kerül (a Tescóban kilójáért 149 forintot kérnek).

Még több gazdasági hír itt!

Horváth Vivien, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szóvivőjétől megtudtuk, a magyarok többsége még mindig a nagyobb dinnyéket keresik, de egyre népszerűbbek a minidinnyék is.

A másik trend a magszegény dinnyék terjedése: ebből évről évre nagyobb mennyiséget termelünk, jelenleg nagyjából a termelés 10 százalékát teszi ki

– tudtuk meg a szóvivőtől.

Görögdinnyét egyébként mintegy 4500 hektáron termesztenek hazánkban, hektáronként pedig átlagosan 40-45 tonna terméssel. Idén mintegy 192 ezer tonna görögdinnyetermés várható – tudtuk meg Horváth Vivientől, aki azt is elmondta, ez a mennyiség nagyjából 5 százalékkal kevesebb lesz a tavalyinál. Exportra körülbelül 80 ezer tonna, vagyis a magyar termelés 40-45 százaléka megy, jelentős piacnak számít Csehország, Lengyelország, Németország, Szlovákia és Litvánia.

Az árakkal kapcsolatban Horváth Vivien elmondta, májusban Spanyolországban jártak, ahol május végén – június elején a helyi gazdák átlagosan 0,6 eurót, vagyis nagyjából 195 forintot kaptak a dinnye kilójáért.

Ez ott a szezon végi „rossz ár”

– jegyezte meg a szóvivő. A boltokban pedig 1,5 euróba (487 forintnak megfelelő összegért) került a dinnye kilója. Ehhez képest most 10-15 eurocent körül mozog a magyar dinnye külpiaci ára, vagyis 32-48 forint, de ez sok esetben már a csomagolással együtt értendő, így a termelőnél is csupán ennek az összegnek nagyjából a fele marad.

Ez nemhogy a fejlesztésre nem elég, de az önköltségi árat sem éri el

– mondta.

Ma Magyarországon nagyjából 1500 család foglalkozik dinnyetermesztéssel. Az egyik legnagyobb kihívás talán a munkaerőhiány.

Sok helyen azt látjuk, hogy volna ember a környéken, de a közmunkával és segélyekből kap annyi bért, amivel eléldegélnek egy hónapig szűkösen, és nincs is igény sok esetben egy kis pluszt keresni. Van azért jó példa is: több helyen már nem csak falubeliek, de 20-50 km-es körzetből is járnak dolgozni a földekre. Ugyanis a fizetés nem rossz: 800-1000 forintos órabéreket kapnak a munkások, így akár, ha valaki csak hétvégén is dolgozik, keresetkiegészítésként egy havi minimálbér is összejön. Aki pedig teljes munkaidőben dolgozik egy-egy termelőnél, ott bizony havi 140, de akár 200 ezer forintot is lehet keresni

– mondta Horváth Vivien, hozzátette, a munka viszont csak szezonális, épp ezért a munkás nem tud hosszú távra tervezni vele. Arról is beszélt, hogy a határmenti településeken, különösen Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sok helyen külföldiek szegődnek a dinnyeföldekre, ám arról, hogy nekik mennyi órabért fizetnek a gazdák, és biztosítanak-e szállást, nincs információja.

Azt is elárulta, jelenleg Békés megyében a legalacsonyabbak a felvásárlói árak, idén eddig 25 és 40 forint/ kilogramm körül alakultak de a többi régióban ennél magasabb áron értékesítettek a termelők.

Forrás: penzcentrum.hu