Diána hercegnő halála
1997. augusztus 31-én vasárnap a világ valamennyi hírügynöksége a walesi hercegnő halálával foglalkozott és milliók adtak hangot fájdalmuknak, nyilvánították ki részvétüket. Az egész világ gyászolt. Európa a tragédia hírére ébredt, ám jó ideig senki sem akarta elhinni, hogy a halál valóban bekövetkezett. Akik még emlékeznek az első híradásokra, talán fel tudják maguknak idézni a döbbenetet, a hitetlenkedést, hogy ez csupán rémálom, nem lehet igaz. Az asszony, aki a felhők közül szállt le az egyszerű emberek közé, legendává vált. Lady Diána Spencernek azonban nem csupán élete kelt csillapíthatatlan érdeklődést, hanem halála is. 2004-ben az igazságügyi szervek újabb vizsgálatot indítottak, alán az állandósult pletykák megfékezése miatt is, hogy megállapítsák végre, valóban baleset történt-e.
A walesi hercegnő tragikus balesete után nyilatkozta Madonna az egyik lapnak, hogy nem sokkal halála előtt Diána megkérdezte őt, miként kezelje az őt állandóan üldöző újságírókat és fotósokat. Az amerikai popsztár azt tanácsolta, hogy próbáljon tudomást sem venni róluk, mintha ott sem lennének. „Minél inkább észreveszik, hogy zavar a jelenlétük, annál inkább szemtelenebbek lesznek”, magyarázta Madonna, aki szerint legegyszerűbb, ha átnéz rajtuk Diána. Ám ez a hercegnőnek sohasem jött be, mert folyton érzékeltette velük, hogy figyeli őket, azok meg rögtön vérszemet kaptak, hogy munkájuk mennyire zavarja Diánát, ezért aztán még jobb felvételeket lehetett róla készíteni.
Egy idő után már annyira elviselhetetlen volt a paparazzók jelenléte, hogy Diána és szeretője (Doddy Al Fayed) elhatározták, hogy félbeszakítsák nyaralásukat és Párizsba utaznak. Az arab származású milliomos is egyetértett ezzel és azt tervezte, hogy a hercegnővel közösen a saját tulajdonban lévő Ritz szállóba mennek, ahol egy vacsora után kipihenhetik fáradalmaikat. Nyugalomra, meghitt együttlétre vágytak, ezért augusztus 30-án, szombaton kora délután Diána és Doddy egy magánrepülőgépre ült és Párizs felé vette az irányt. Szombat délután 4 órára meg is érkeztek a francia főváros Le Bourget repülőterére, ahonnan a pár egy francia ékszerüzletbe indult, hogy átvegyék azt a gyűrűt, amit még Doddy rendelt meg Dinánának Monte Carlóban. Az ékszerüzletből egyenesen Doddy apartmanjába mentek, ám itt sem voltak sokáig, hiszen este 11 órakor innen is távoztak. Az arab milliomos és a hercegnő a Ritz szállóba ment egy Mercedesszel. Több fotóriporter is várakozott, de a vacsora alatt semmi sem történt. A vacsora tehát nyugodtan telt, a szerelmespár halat és pezsgőt fogyasztott. Egyes források szerint Doddy egy alkalommal ki is ment a fotósokhoz és nyugalomra intette őket, mondván, később lehetőségük lesz lefotózni őt és Dianát.
Körülbelül 20 fotós várta a párt, hogy kiérkezzen a szálló étkező helyiségéből, ám miután Doddy és Diána látta, hogy időközben a fotósokon kívül már több érdeklődő összegyűlt, ezért úgy döntöttek, hogy meg próbálják lerázni a paparazzókat. Az őket szállítani kívánó Mercedest nem a főbejárathoz, hanem a hátsó kijárathoz irányították. Csak hogy a trükk nem vált be, mert amikor észrevétlenül akartak kilopózni a Rue Cambon utcára nyíló hátsó gazdasági kijáraton, akkor kétségbeesetten látták, hogy villognak a vakuk. Bevágódtak egy fekete Mercedesbe, amelyben rajtuk és a sofőrön (Henry Paul), kívül az anyósülésen foglalt helyet Dodi testőre, a Fayed család alkalmazottja, Trevor Rees Jones is. Diána a vezető mögötti helyet foglalta el.
Valószínűleg a Fayed család egyik párizsi rezidenciájába igyekeztek. A paparazzók üldözőbe vették az autót. Elkezdődött a hajsza, az autó egyre nagyobb sebességre kapcsolt, majd a szűk Alma-alagútban éjjel 12 óra 35 perckor egy betonoszlopnak csapódott. A baleset pillanatában a közelben tartózkodó szemtanúk eltérő beszámolókat adtak, hogy a paparazzók miként viselkedtek a helyszínen. Egyesek szerint értesítették a rendőrséget és a mentőket, ám erre a rendőrségi vizsgálatok rácáfoltak, mivel ellenőrizték a mobiltelefonokról kimenő hívásokat. A kiérkező mentők megállapították, hogy a sofőr, Henry Paul, Doddy azonnal meghalt a becsapódás következtében. A hercegnőn nem látszottak különösebb külsérelmi nyomok, ám igazából súlyos sérülései voltak, amit azonban csak a mentőben tudtak megállapítani.
Egy arra járó taxis egyébként közvetlenül az ütközés előtt egy éles villanást észlelt, ami származhatott az alagút mellett lévő kameráktól is, ám erre rácáfoltak a rendőrök, mondván, hogy a kamerák nem működtek. A szemtanú beszámolója szerint a Mercedes sofőrje félrerántotta a kormányt, majd a járdaszegélyre szaladt és ezt követően ütközött az alagúti betonoszloppal. Más szemtanúk arról beszéltek, hogy egy kis sötét autó reflektorozott rá a Mercedesre, amikor az nagy sebességgel megelőzte, és könnyen lehet, hogy ez a villanás vakította el Henry Pault.
Amint kiérkeztek a mentők a baleset helyszínére, azonnal megkezdték Diána és a testőr újraélesztését. A gond az volt, hogy nehezen tudtak az orvosok a sérültekhez férni, ezért a tűzoltóknak le kellett fűrészelniük a gépkocsi tetejét. Több, mint egy órás munkába került ez, s végül másfél óra múlva érkezett meg a Pitie Salpetriere kórház intenzív osztályára a mentő. Az intenzív osztályon 12 fős orvoscsapat kezdett hozzá a walesi hercegnő megmentéséhez, de Diána nem sokkal a kórházba történt megérkezése után szívrohamot kapott, majd a mellkasi műtét után kiderült, hogy az erős csattanástól a tüdőt ellátó egyik fő véna helyrehozhatatlanul szétroncsolódott és a belső vérzést már nem tudták megállítani. Az orvosok három órán át küzdöttek a hercegnő életéért. Gégemetszést hajtottak végre ,két órán át kézi szívmasszást kapott, de minden hiába.
Hajnali 4 órakor föladták a kilátástalan küzdelmet és közölték a jelenlévő brit nagykövettel és a francia belügyminiszterrel, hogy Diána halott. A francia politikus a kórházban rögtönzött sajtótájékoztatón megtörten jelentette be a halálhírt.
A halálhír bejelentése után a világ valamennyi országának vezető politikusai és ismert közéleti személyiségek sorra fejezték ki megrendülésüket. A hírügynökségek a balesetet követően egymás után ontották a különböző részvét nyilvánításokat. Az első percek döbbenete aztán hamar átcsapott a felelősök dühödt keresésébe. A balesetet követően a francia belügyminiszter a fotósokat kezdte vádolni, a rendőrség pedig bejelentette, hogy baleset helyszínén őrizetbe is vettek néhány poparazzót. Hajnali 5 óra tájban az illetékes szervek elszállították a helyszínről a teljesen összeroncsolódott Mercedest. Moamer Kadhafi líbiai diktátor nem rejtette véka alá véleményét: Kadhafi Nagy – Britannia által elkövetett rasszista bűntettnek nevezte a tragédiát. Személyesen gyilkosságként titulálta az esetet, ami szerinte etnikai és vallási rasszizmusból fakadt. Nagy Britanniát a világ legalantasabb országának nevezte, aki kivégeztetett egy arab embert, aki angol hercegnőt szeretett volna feleségül venni. Meggyőződésének adott hangot, hogy a közös brit – francia titkosszolgálat tervelte ki a balesetnek álcázott merényletet.
A brit titkosszolgálat ölette meg Diána-t és Doddyt, hogy megmentse a királyságot. A brit arisztokrácia összeesküvése az arab világ ellen. Hangzott az akkori arab sajtóban. Ma már egyre többen vannak azon a véleményen, hogy a hercegnő ugyan szerelmes volt az arab milliomosba, de egyáltalán nem akart hozzámenni feleségül, mégis egyre többen gondolják úgy, hogy merénylet volt, nem pedig baleset. Volt-e kábítószer az autóban? … Nem sokkal a baleset után rendőrségi forrásokból kiszivárgott, hogy a Mercedesben „anyagot” találtak. Ezt azonban a vizsgálóbírók nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Vajon mi lehet ennek az oka, ennek a hiábavaló balesetnek? Milyen távolságból követték a lesifotósok az autót? Az Al Fayed család kezdettől fogva azt állítja, hogy a motoros lesifotósok végig az úton körbefogták az autót, keringtek körülötte. Ezzel szemben a paparazzók kitartanak saját álláspontjuk mellett, miszerint több száz méterről követték a gépkocsit, sőt voltak olyan pillanatok, amikor szem elől vesztették, mivel az autó túl gyorsan ment. Egy szemtanú szerint Diánáék kocsija előtt haladt egy mindmáig azonosítatlan autó, amely a balesetet követően nem állt meg, holott a bennülőknek észlelnie kellett a mögöttük bekövetkezett tragédiát.
Azonban, nézzük a tényeket: Nyilvánvaló, és ebben mindenki egyetért, hogy Diánáék kocsija a megengedett 50 km-nél jóval gyorsabban haladt. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a Mercedes sebessége az alagútba érkezés előtt elérte a 150 km-es sebességet, ami már elég kockázatos sebesség egy alagútban is. Arra ugyanakkor senki sem tud magyarázatot adni, miért nincsen videó-felvétel a tragédia eseménymenetéről. Ugyanis Párizs más központi területeihez hasonlóan az alagút különböző részein is található több kamera, melyeknek elvileg rögzítenie kellett volna a tragédia történéseit.
A hivatalos vélemény szerint a kamerák a tragédiát megelőző pár napban romlottak el. Furcsa véletlen. Vajon miért nem lelhetők fel a kamerában lévő kazetták? Vagy esetleg szándékos megfontolásból azokat kivették és elrejtették? A másik dolog: miért kellett száguldani ilyen nagy sebességgel a paparazzók elől? A Ritz szállónál már elég fotót készítettek a szerelmespárról, arról nem is szólva, hogy korábban Diánát tájékoztatták, hogy Dodí párizsi lakása előtt is fotóriporterek hada várja őket. Lehet, hogy máshova készülődtek?
A beleset nem sokkal éjfél után, fél egykor történt, de a walesi hercegnő csak két óra tájban került kórházba. Miért húzódott el ilyen sokáig a helyszínen történő ápolása és vajon miért csak másfél órával később került kórházba? Érthetetlen az is, hogy a személyi biztonsági kérdésekben jártas walesi hercegnő miért ült be egy olyan autóba, amelyet egy számára ismeretlen sofőr vezetett? De ha már be is ült a Mercedesbe, akkor vajon szólt e- útközben, hogy Párizs belvárosában nem tanácsos 160 kilométeres sebességgel száguldozni? Aztán itt van maga sofőr. Akiről időközben kiderült, hogy nem hivatásos, ilyen felszereltségű autó vezetésére nem jogosult és egyébként is igen sokat ivott azon az estén. Érthetetlen, hogy miként jöhetett össze egyszerre ennyi kockázati tényező?
Az is gyanús, hogy a sajtójelentések a beleset óta össze-vissza szólnak arról, hogy végül is ittas volt-e a sofőr? Az első rendőrségi jelentés szerint olyannyira az volt, hogy a kocsi utasainak azt észre kellett volna venniük. Később éppen az ellenkezőjét állították, majd megint az ittast vezetést vették elő, miután kiderült, hogy a Ritz szálló biztonsági embere környezetében nagy Whisky-ivó hírében állt. Aztán az is kiderült, hogy nem csak alkoholt fogyasztott, hanem depresszió elleni gyógyszert is. A vizsgálóbírók most már egyértelműen állítják azt is, hogy Henry Paul nem volt jogosult a Mercedes S-280 vezetésére.
Az eddigi vizsgálatok alapján szinte bizonyosra vehető,hogy a tragikus balesetet egyedül túlélő Trevor Rees-Jones volt az egyedüli személy, aki bekapcsolta a biztonsági övét. A jelenlegi vizsgálatok szerint a Mercedes S 280 műszaki állapotával nem volt probléma, ugyanakkor később felmerültek olyan hírek melyek szerint az autó egy párizsi autókölcsönző cégé volt, mielőtt a Ritz szálló tulajdonába került.
Valószínűleg a legtöbb kérdésre sohasem kapunk megnyugtató választ. Egyike lesz ez a baleset azon titokzatos eseteknek, amelyről a közvélemény nem kap megfelelő tájékoztatást, már csak azért sem, mert sok az érzékeny terület. Gondoljunk csupán a két királyi gyermekre, a volt férjre, Károly hercegre vagy éppen a brit uralkodói családra és legfőképpen a politikai és diplomáciai összefüggésekre. Diána jó ideje szinte menekült Angliából. Több interjújában is elmondta, hogy távozni készül szülőhazájából.
Nagyon sok írott és íratlan játékszabályt felrúgott és ezt lépten-nyomon éreztették is vele. A boldogságát kereste a maga kétségbeesett módján. A halálos kimenetelű baleset után azonban végérvényesen visszatért ősei földjére. Most már örökké, visszavonhatatlanul Anglia része lett.
Forrás: designuniverzum.gportal.hu, Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Mosonmagyaróvár Diana herczegnő halála
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
