Egyoldalú adatokat közöl és sajátosan értelmezi a balliberális média az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországot érintő, 2013 és 2017 közötti jelentéseit; ugyanakkor elhallgatja Demszkyék korrupciógyanús ügyeit.
Az ellenzéki sajtó arról ír, hogy Magyarországnak kell a legtöbb uniós pénzt visszafizetni, mert mi vagyunk a legkorruptabbak. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ebben benne van a Gyurcsány–Bajnai-kormányhoz köthető 4-es metró botránya is, amelynek összegét ha levonjuk a visszafizetendő összegből, akkor az átlag alá esne hazánk ebben a tekintetben is.
A brüsszeli testület által vizsgált, korrupciógyanús magyarországi projektek közül minden téren kimagaslanak a 4-es metró szociálliberális kormányok alatt kötött szerződései, ezek jelentősen rontják korrupciós besorolásunkat – írja a Magyar Idők.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 szeptembere óta nyomoz a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében.
Az OLAF korábbi jelentése szerint a 4-es metróval kapcsolatban Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2010 előtt megkötött, 452,5 milliárd forintnyi szerződésből a korrupcióval és szabálytalansággal érintett rész meghaladja a 272,8 milliárd forintot. Az uniós testület szerint 167 milliárd forint kifizetése nem igazolható, azért akár 76,6 milliárd forint uniós támogatást is visszakövetelhet Brüsszel Magyarországtól, ami a 2013 és 2017 között vizsgált magyar ügyekben a legnagyobb tétel.
Az OLAF 2017-es, összuniós tevékenységét ismertető értékelése szerint tavaly 197 ügyet zártak le, és 3,09 milliárd euró visszafizettetésére tettek ajánlást az EU költségvetésébe. A hivatal 215 új eljárást is indított. Mivel az uniós fejlesztési források kedvezményezettjei a szegényebb kelet-közép-európai országok, ezért a legtöbb vizsgálat őket érinti. Az OLAF tavaly Romániában 11, Magyarországon és Lengyelországban tíz-tíz ügyet vizsgált, amelyekből Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét zárult ajánlással.
Fontos megemlíteni, hogy a testület ajánlása nem feltétlenül jelent korrupciógyanút.
Az OLAF deklarált politikai elfogulatlanságát árnyalja, hogy az eljárások 52 százaléka éppen azt a hét tagállamot sújtja, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni. „Az ellenzék úgy kiáltott világraszóló magyar korrupciót, hogy az OLAF által most közölt dokumentumból nem derült ki, összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot Magyarország esetében tavaly” – emelte ki a Magyar Idők szerzője.
Ellenben az OLAF-jelentés cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a magyar hatóságok elszabotálnák a brüsszeli ajánlásokat. A magyar hatóságok 2010 és 2017 között az OLAF 37 korrupciót vélelmező ajánlása alapján 17 esetben indítottak eljárást, ami uniós összevetésben a legmagasabb arányú együttműködést jelenti.
Forrás: Ripost
