forrás:MTI
A Deloitte szerint a magáncsőd intézménye a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adósokkal szemben, a főhitelezőként eljáró bankoknál viszont az eljárás magas operációs költségekkel és munkaerőigénnyel jár.
Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje a cég közleményében úgy véli, a magáncsőd fontos intézmény lehet, sikeressége viszont attól függ majd, hogy hány adós él ezzel a lehetőséggel.
A szeptember 1-jén hatályba lépő törvény alapján a központi költségvetésből az adósok törlesztési támogatást igényelhetnek majd, a hitelezők pedig az eddiginél nagyobb megtérülésre számíthatnak ott, ahol erre egyébként már nem lenne esély – tette hozzá.
A szakértő szerint a főhitelezők jellemzően olyan bankok lesznek, amelyeknek jelzálogjoga áll fenn az adós ingatlanán. Náluk az adósságrendezési eljárás folyamatainak kialakítása, az eljárással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, a hitelezőkkel és a hatóságokkal való kapcsolattartás, valamint az adósságrendezési terv adóssal együtt történő kidolgozása okoz majd várhatóan magas operációs költségeket és munkaerőigényt.
A közleményben emlékeztetnek arra: a magáncsőd olyan reorganizációs eljárás, amelynek célja az adós fizetőképességének helyreállítása a magánszemély vagyonának és jövedelmének felhasználásával úgy, hogy közben az adós hitelezői is teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak.
A magáncsődöt csak olyan adós veheti igénybe, akinek vagyona és jövedelme is van, részéről a fizetési hajlandóság fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik. A sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszeműen eljáró adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül további tartozásainak megfizetése alól.
A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is – élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.
Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.
