A reformáció kora élénk mozgalmasságot hozott Decsre és Sárközre. Decs lakói 1540-ben befogadják a reformáció tanait, minden valószínűség szerint a Tolnáról kiinduló prédikátorok révén. Tolnai lelkipásztorkodásuk alatt megfordulnak Decsen Sztárai Mihály és Szegedi Kiss István neves egyházi férfiak, sőt Szegedinek leányát Bélyei Tamás a decsi iskola első tanítója veszi feleségül 1561-ben. Detsi Kristóf az első református pap, aki hivatalosan is beengedtetett az azelőtt római katolikus templomba 1611-ben.
Ez időtől fogva használhatják a decsi reformátusok a templomot.
A török hódoltság alatt egy országos levéltári adat szerint Decs török földesura a budai őrség volt. A hódoltság utáni, 1696. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 40 családfőt véve alapul nem lehetett több 300-400 léleknél. Ezen korból való a Bécsből Bátaszékre küldött Kapucinus Pater Peregrimus Ubaldus adminisztrátor Decsre vonatkozó leírása amely így hangzik: ” A következő hely a Sárközben, amelyet Tecsnek hívnak. Lakosai inkább vizi állatok, mint emberek. Hun-tatár eredetűek, a magyar természetet kitűnően ábrázolják ki, mert valamennyien a már vallásuknál fogva is, melyet matjahidnak neveznek a legdögletesebb eretnekséghez ragaszkodnak. Férfiak állatbőrökből ruházkodnak, a nők viszont különféle, ördögi színekben tarkálló vászonban járnak.
Épületeket nem ismernek, hanem sárral tapasztott lakásokban piszkoskodnak és ezeket úgy hívják, hogy haaz. Állataik vannak. Lóhoz hasonlóak, de sebesen futnak, akár az ördög. Hidakat vesszőből készítenek s úgy nevezik őket: hit. Napon szárított hallal élnek és nyers szalonnával. Ételeik egyetlen fűszere az a vörös bestia, aminek „bobriga” a neve. De ez már, mint az ördög. De boruk az kítűnő.”
1710. évben az egész község a vármegye parancsából Etére költöztetett a faluban és környékén dühöngő pestisjárvány miatt. 1767. évi Mária Terézia-kori összeírás szerinta decsiek a dunai halászatból harmadot adtak, makkoltatásból tizedet. Két malmuk is van a Sárvízen.
Nagy Dömsödi József decsi református lelkész leírásaiból ismerjük, hogy 1769-70. évben csaknem egész Magyarországon olyan óriási volt a vizeknek áradása, hogy ahhoz hasonlót ember emlékezete óta nem tapasztaltak. 1773-ban hatalmas tűzvészben leég az egész falu. Templom, paplak is és az összes ház. Ekkor pusztulnak el az eklézsia és a községháza összes irata. Oly nagy a pusztulás, hogy a királyhoz instanciálnak országos gyűjtés érdekében, amit a helytartótanács útján 1774-ben meg is kapnak. Ismeretes Decs község 1788. évi urbáriális tabellája is, amely szerint van 172 telepes jobbágy, 47 zsellér, ami 1095 léleknek számít. 1831-ben kolera járvány dühöng. Ez évben 80 halálesetnél jelzi az anyakönyv a halálozás okának a kolerát.
Cím: Fő u. 23.
Tel: +36 (74) 495-415
E-mail: [email protected]
Web: www.decsk.hu
