„MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY VILÁGÍTÓ LÁMPÁSA”
A megyei múzeumok irodalmi gyűjteményei között a debreceni mind nagyságát, mind minőségét tekintve országosan a legjelentősebb. A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményének törzsanyaga az 1890-ben alapított Csokonai Körtől származik. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény 1980-ban önálló épületbe, a vénkerti Borsos-villába költözött. A magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő házat 1913-ban építette Borsos József, Debrecen későbbi főépítésze. Két kiállítótermében a Debrecen és a magyar irodalom című állandó kiállítás látható.
Debrecen művelődéstörténetében közel félévezred óta az irodalomé a fő szerep. A reformációt megelőzően is élénk szellemi élet lehetett a városban, hiszen előbb a Domonkos-rend, majd a város tartott fenn iskolát. A török hódoltság idején a hármas határhelyzetbe került város színmagyar lakosságára az anyanyelvűség erejével hatottak a hitújító mozgalmak. A kálvini reformáció bizonyult a legmaradandóbbnak, amely mind az egyházi irodalom, mind pedig az iskola fejlődésének lendületet adott. Az első református püspök, Méliusz Juhász Péter kezdeményezésére Huszár Gál irányításával 1560-61-ben kezdte meg máig folyamatos működését a debreceni nyomda, amely magyar nyelvű nyomtatványainak magas arányával tűnt ki a kor hazai könyvnyomtató műhelyeinek sorából. Az egyházi kiadványok mellett a históriás műfajok is népszerűek voltak.
Tinódi Sebestyén Debrecenben írta az Enyingi Török János énekét. A 16-17. század kiadványai közül Méliusz Juhász Péter munkái mellett figyelmet érdemel a debreceni kiadású, első magyar nyelvű számtankönyv (A számvetésnek tudománya) és a debreceni tanár, Komáromi Csipkés György saját fordítású, Leidenben kinyomtatott Magyar Bibliája.
„DEBRECEN, Ó-KIKÖTő”
(Gulyás Pál)
A város szellemi életének kiemelkedő korszaka a felvilágosodás időszakára esik. A Kollégium neves tanárai keze alól került ki Földi János, Pálóczi Horvát Ádám, Szentjóbi Szabó László mellett Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály is.
A gyűjtemény és kiállítás kiemelkedő értéke Csokonai Józsefnek, a költő apjának festményekkel illusztrált kéziratos naplója, amely forrásértékű várostörténeti adatok mellett megörökítette a város és a család címerét, valamint a korabeli kollégiumi diákviseleteket.
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) a felvilágosodás világirodalmi rangú költője Debrecenben született. A kollégiumi diákévek során széleskörű filozófiai, történeti, nyelvi és természettudományos ismeretekre tett szert. Költői tehetsége korán megnyilvánult. A Kollégiumból való eltávolítása (1795) után Sárospatakon, Pozsonyon át Dunántúlra vezetett életútja. Ezeknek az éveknek meghatározó élménye a Lilla-szerelem. 1800-ban visszatért Debrecenbe, itt folytatta irodalmi munkásságát. A nagy tűzvészben (1802) Darabos utcai háza is súlyos károkat szenvedett. 1804-ben Rhédei grófné váradi temetésére írta meg a Halotti versek c. összegző művét. 31 évesen halt meg Debrecenben.
Cím: DebrecenBorsos József tér 1.
Tel: +36 (52) 416-950
E-mail: irodalmi.debrecen@museum.hu
Web: http://www.derimuz.hu/irodalmi/irodalmi_nyito.html
