A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) élőlánca, a Jobbik kordonbontása, a Civil Ellenzéki Kerekasztal tüntetése, valamint a Mi vagyunk a többség záródemonstrációja keretezi az Országgyűlés keddi, ünnepélyes alakuló ülését.
Az érdekeltek és a rendvédelmi szervek egyaránt készülnek a hétfő este kezdődő, és kedden egész nap tartó tüntetés-sorozatra. Mindeközben a parlamenti pártok, kormányzók és ellenzékiek, rövid és konstruktívnak tűnő vita után elosztották a parlamenti pozíciókat és bizottsági helyeket, úgy tűnik, mindenki megelégedésére.
Akik a választás után bejelentették távozásukat a parlamentből, vagy éppen a politikából, azok mentek, és helyükre mások ülnek a törvényhozásban. Kivéve Hadházy Ákost, aki időközben meggondolta magát, miközben a Lehet Más a Politika (LMP) alapítója, Schiffer András hétfőn végleg távozott a pártból.
Az M1 Szemtől szembe című műsorának Galló Béla politológus és Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa volt a vendége.
Gyászosan szerepelt a választáson az ellenzék
Galló Béla emlékeztetett: ez már zsinórban a harmadik egymást követő megalakulása az Orbán-kormánynak, ami egyedülálló a modern kori magyar politikatörténetben.
„Ez nagy felelősséget ró a kormányra. Az a modernizáció, amit Orbán Viktor megpróbál megvalósítani a harmadik ciklusban, sok mindent behatárolhat az ország életében. Az ellenzék, amely elég gyászosan szerepelt a választáson, érzi ennek a súlyát” – fogalmazott a politológus.
Bár az ellenzék állítása szerint „ők a többség”, az országgyűlési választás eredménye már 2010-ben is bebizonyította, hogy ez a politikában nem sokat számít – fűzte hozzá.
Külföldről pénzelt civil szervezetek is részt vesznek a megmozdulásokon
Deák Dániel szerint egy „hangos kisebbségről van szó”, amely nem hajlandó elfogadni a választás eredményét.
„A Századvég Alapítvány múlt heten publikált kutatása szerint a lakosság 70 százaléka egyértelműen azt az álláspontot képviseli, amely szerint olyan emberek vonulnak ki az utcára, akik az ellenzéki pártokban csalódtak” – vélekedett a Figyelő főmunkatársa.
A politológus megjegyezte: a tiltakozásokon újdonság, hogy most már NGO-k, vagyis külföldről pénzelt civil szervezetek is részt vesznek a megmozdulásokon. „Ez azt a folyamatot mutatja, amelyet már a választási kampány során is láttunk, hogy a civilnek mondott szervezetek a politikai pártoknak a szerepét igyekeznek átvenni” – fogalmazott.
„Ha az ellenzéki pártok nem tudják becsatornázni az utcákon megjelent emberek véleményét, akkor ugyanabban a helyzetben fognak maradni a következő négy évben, amelyben eddig láttuk őket” – mondta a szakértő.
A kormányt erősíteni kellene az európai fórumokon
Galló Béla arról is beszélt, miközben az utcán tüntetnek, addig az országgyűlésben „egész jól megegyezett” az ellenzék a kormánypártokkal. „Az utca emiatt akár úgy is érezheti magát, hogy egy picit magára lett hagyva” – vélekedett a politológus.
Hozzátette: egyfajta médiaeseményt mindig tudnak generálni az utcára vonuló emberek, amit a különböző külföldi láncolatokon keresztül az egész világ átvehet. „Ezzel bebizonyíthatják, hogy a kétharmad ellenére mégsem olyan stabil Magyarország helyzete” – mondta Galló Béla.
Úgy folytatta: ez nem egy kívánatos fejlemény, mert Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amikor a kormányt, ha vitatkozva is, de erősíteni kellene az európai fórumokon.