Igen ambíciózus elképzelések születtek arról, hogy az elkövetkező években, évtizedekben milyen gyorsan fog felfutni az elektromos járművek értékesítése világszerte. Arról viszont kevés szó esik, hogy mi történik majd az elhasznált, hatalmas mennyiségű akkumlátorokkal.

Az elmúlt hetekben sorra jöttek a hírek arról, hogy különböző országokban mikor tiltják majd meg a belsőégésű motorokkal szerelt személygépkocsik értékesítését. Ahogy korábban már beszámoltunk http://nrgreport.com/cikk/2017/07/28/akik-bucsut-intenek-a-kipufogo-gaznak róla, Nagy-Britannia, Franciaország, India és Norvégia konkrét időponttól kezdve már csak elektromos autók eladását engedélyezi, a Volvo pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy 2019-től kizárólag elektromos és hibrid járműveket gyárt majd.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az elektromos autók száma az elmúlt évben meghaladta a 2 milliót, s becslések szerint 2030-ra számuk eléri a 140 milliót, ha az országok meg kívánnak felelni a párizsi klímacsúcson született megállapodás célkitűzéseinek. Ha bekövetkezik a robbanás az elektromos járművek piacán, akkor ez azt is jelenti, hogy 2030-ig 11 millió tonna elhasznált lítium-ion akkumlátor halmozódik fel, amivel kezdeni kell valamit – mondja Ajay Kochhar, a kanadai akkumulátor-újrahasznosító Li-Cycle startup cég vezérigazgatója.

Az Európai Unióban azonban csak a lítium-ion akkumlátoroknak, elemeknek az 5 százalékát hasznosítják újra. Ez nem történhet meg az elektromos járművek esetében – állítja Marc Grynberg, a belga akkumulátor és az újrahasznosítási óriás, az Umicore ügyvezető igazgatója, aki szerint az autógyártók felelősséggel tartoznak az elhasznált lítium-ion akkumulátorok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért. „Pusztán méretük miatt is, az akkumlátorokat nem lehet otthon tárolni, s a hulladéklerakás sem opció” – fogalmazott. Persze léteznek uniós rendeletek, amelyek kötelezik az elemgyártókat, hogy finanszírozzák az akkumlátorok összegyűjtését, kezelését és újrahasznosítását, s már most is ösztönzik az autógyártók és a feldolgozók közötti kapcsolat megteremtését.Az Umicore 25 millió eurós befektetéssel hozott létre üzemet Antwerpenben lítium-ion akkumlátorok újrahasznosítására, a Teslával és a Toyotával pedig létezik olyan együttműködés, hogy olyan nemesfémeket, mint a kobalt és a nikkel, visszanyerjenek.

Akkor a probléma tehát megoldott? Nem egészen. Míg ugyanis olvasztással kinyerhetők fémek – ahogy azt az Umicornál is teszik -, közvetlenül nem nyerhető vissza a létfontosságú lítium, ami vegyes melléktermékké válik. Az Umicore azt mondja, hogy kinyerheti a lítiumot is a melléktermékből, de az extra eljárás természetesen plusz költségekkel jár.

A Morgan Stanley befektetési bank még egy júniusi jelentésében azt állította, nem látszik, hogy az elkövetkező évtizedben megtörténne a lítium újrahasznosítása, s félő, hogy nem is lesz megfelelő kapacitás az akkumlátorok feldolgozására. „További fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy zárt rendszerben valamennyi anyag visszanyerhető legyen” – mondta Jessica Alsford, a bank fenttartható fejlődés kutatócsoportjának vezetője, hozzátéve, hogy különbség van a között, hogy valamit képesek vagyunk megtenni, s hogy az gazdaságilag is kifizetődő.

Ezt támasztja alá Francisco Carranza, a Nissan szakértője is, aki szerint a legfőbb probléma, hogy az akkumlátor teljes feldolgozásának költsége 1 euró kilogrammonként, a visszanyert nyersanyagok értéke egyharmada ennek. A Nissan ezért kezdett együttműködést az Eaton energiagazdálkodási céggel, hogy újrafeldolgozás helyett inkább az újrahasznosítás felé forduljanak, például az otthoni energiatárolásra használják az autókból „kiöregedett” elemeket. Kutatások szerint az akkumlátorok 70 százalékos teljesítményen futhatnának, amikor már nem elégségesek járművek hajtására, de otthoni energiatárolásra kiválóan megfelelnek.

Linda Gaines, az amerikai Argonne National Laboratory szakértője szerint itt az idő az újragondolásra, bár még nem tudható, hogy milyen akkumlátorok jelennek meg a jövőben. Mindenesetre rengeteget segítene az akkumlátorok szabványosítása, és az ha már eleve újrahasznosításra terveznék meg azokat – olvasható a The Gurdian írásában.

Elsődleges forrás: The Guardian
Forrás: nrgreport.com

ElőzőHurrikán az Adrián, menekülnek a magyar nyaralók – VIDEÓ
KövetkezőNormálisak? Radioaktív csernobili tűzifával árasztanák el Európát
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza