Forrás: M1/Unió 28 | 2015. 04. 30. 11:36:43
Százötvenmilliárd forintnyi támogatást tart vissza Magyarországtól az unió, a tagállamok szövetsége ugyanis hibát talált a pályázati rendszerben, amely 2007 óta működik hazánkban. A Gyurcsány-kormány idején kifejlesztett pályázati rendszert most éppen a hozzá köthető céggel ellenőriztetnék. A munkáért 1,5 milliárd forint bevételt könyvelhet el a volt MSZP-s miniszterelnök (aki ma a DK elnöke) vállalkozása.
– Kerestük a volt miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is, hogy megkérdezzük, nem lát-e ellentmondást abban, hogy politikai szereplőként cége szakvéleményt adjon, azonban nem kívánt kamera elé állni – hangzott el az Unió 28 műsorában. – Így azt, hogy mennyire elfogadható az uniós döntéshozatalban az ellenzéki befolyás, csak a panasz kivizsgálása után tudhatjuk meg.
Az Altus cégcsoport középpontjában egy befektetési és vagyonkezelő társaság áll, amelyet nem sokkal a rendszerváltás után hozott létre Gyurcsány Ferenc egy KISZ-es társával. 1994-ben az Altus hitelből vásárolta meg a Béta-roll hengergumizó céget. Egy évvel később privatizálták a magyaróvári timföldgyárat, amiben nagy segítségére volt Gyurcsánynak anyósa, Apró Piroska.
– A megszerzéskor a családi kapcsolatokon keresztül az egyik akkori nagy kereskedelmi bank egyik privatizációs hiteléből lehetett ezt a céget megszerezni – mondta el Boros Imre közgazdász. – Mégpedig elég kedvező feltételekkel, és a cég jövedelemtermelő képessége bőségesen biztosította a hitel visszafizetését. A hitelező bank elnöke akkor a volt miniszterelnök úrnak az anyósa volt – tette hozzá Boros.
Jön Radnai és Heil
A tanácsadó cég gyakran kapott állami megrendeléseket egészen a 2008-as kormányváltásig. Innentől a vállalatot a volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára igazgatja. Már Dobrev idején hozták létre a kínai-magyar kereskedőházat, illetve a kelet- és közép-európai kormányoknak Kóka Jánossal közösen tanácsot adó céget. És itt foglalkoztatták először Radnai György kormányfői titkárságvezetőt, illetve Heil Péter minisztériumi kabinetfőnököt is. – Ők olyan személyek, akik mélyen érintettek voltak a Gyurcsány-kormány tevékenységében, dicsőséges eredménylistájában és azokban a mechanizmusokban, amelyek tulajdonképpen az állam kiszervezését jelentették – idézte fel G. Fodor Gábor.
Összeférhetetlen?
– Kóka János és Heil Péter, akiknek neve mostanság többször előtérbe került az Altus megbízása kapcsán is, olyan alakok, akiket joggal említhetünk az állam kiszervezésének jelképeiként – tette hozzá a Századvég stratégiai igazgatója. Hozzáfűzte, az is aggályos lehet, hogy egy olyan szereplő, aki kiszervezte az uniós pénzeket, most majd ellenőrizni fogja ugyanezt. – Ha az adott kormányzattal ellenlábas politikai meggyőződésű ember mint cégtulajdonos fellép, akkor erősen feltételezhető valamiféle befolyásoltság, ezt a helyzetet inkább összeférhetetlennek szokták nevezni – értékel Boros Imre.
Jó vagy rossz a rendszer?
– Ez a pályázati rendszer nagyban különbözik attól, amilyen politikai logikával Gyurcsány Ferenc 2007-ben felépítette, ezért most vagy azt mondja, hogy ez a pályázati rendszer teljesen rossz, és akkor koherens a saját korábbi álláspontjával, vagy azt mondja, jó, de akkor a parlamentben hazudik – mondja már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. – Nehéz eldönteni róla, hogy milyen álláspontra fog helyezkedni, de azt biztosan tudjuk, hogy ez nem lesz hiteles, hiszen miniszterelnökként mondta azt, hogy hazudott reggel, délben, meg este.
Több sebből is vérzik
Az uniós forrásokat korábban kiszervező emberek tehát most ellenőrizni fogják ugyanezen rendszert.
– A hírek arról szólnak, hogy Lázár János személyesen is bepanaszolja majd az Európai Bizottságnál az esetet, és nyilván valamilyen lépésre számít a magyar kormány. Remélhető, hogy történik valamilyen előrelépés, mert az európai intézményekbe vetett bizalmat is gyengítené, ha ez így maradna – fejtette ki G. Fodor. Az elemző szerint mindenesetre „az Altus megbízatása több sebből is vérzik”. Bár a pontos összegre nem emlékszik, de több milliárd forintnyi megbízásról lehet szó, ami szerinte vérlázító, és nyugodtan felfogható rejtett finanszírozásként is – teszi hozzá a Századvég stratégiai igazgatója.
A mester kiigazítja a munkákat
– Az Altus az előttünk álló 7 év tervezési dokumentumait – amelyek alapján aztán a programok készültek, a végrehajtások végbemennek – ellenőrzését kapta meg, és az ezekből levonható tanulságokat „használja fel” majd az unió a következő menetben, illetve, ha szükséges, menet közben is kiigazíthat – magyarázta Boros. – Az ellenőrzés és a javaslattétel elfogadott eljárás az EU-ban, de arra eddig nem volt példa, hogy az adott kormányzattal ellentétes politikai meggyőződésű személyre bízzák az ellenőrzést. Még abban az esetben is, amelyről most szó van, hogy az egész vizsgálat egy konzorcium keretében, tehát több résztvevővel folyik, a konzorciumvezető az, aki a jelentések végső szövegezését elkészíti, a többiek csak bedolgoznak ebbe, tehát a mester kiigazítja a munkákat – hangoztatta a közgazdász. – Emellett eléggé terméketlen feltételezés azt gondolni, hogy egy cégtulajdonosnak a cég tevékenységére semmiféle befolyása nincs – fűzi hozzá Boros.
Ötmillió euróért ellenőrzi Magyarországot
A fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár szerint ilyen esetben erősen feltételezhető valamifajta befolyásoltság. Azt mondja, nehéz elképzelni, hogy az a cég, amely 100 százalékban Gyurcsány Ferenc exszocialista miniszterelnök tulajdonában van, képes lesz objektív értékítéletre a magyarországi fejlesztéspolitikáról. Itt konkrétan arról van szó – mondja Csepreghy -, hogy 5 millió eurót kap Gyurcsány Ferenc arra, hogy ellenőrizze Magyarországot, annak ellenére, hogy 2010-ben és 2014-ben is maguk a választók mondtak nagyon világos véleményt róla, illetve az általa képviselt törpe pártról. A helyettes államtitkár szerint az Altusnak nagyon komoly szerepe volt abban, hogy az egykori KISZ-titkárból a „Rózsadomb proletárját” építsék fel, most pedig az látszik, hogy az Európai Bizottság „hálapénzt” is ad ennek az embernek – fogalmazza meg Csepreghy.
Budapest, 2015. március 31. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón beszél az Igazságügyi Minisztériumban 2015. március 31-én. A helyettes államtitkár bejelentette, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését az Európai Bizottság által felvetett kartellgyanú miatt. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Beavatkozás a belpolitikába
A Századvég stratégiai igazgatója szerint az unió döntése felveti a belpolitikába való beavatkozás kérdését, ami „felháborító és példa nélküli”. A megbízás felveti azt is, amit úgy fogalmazott meg a Néppárt EP-képviselő csoportja, hogy a pártsemlegesség szempontjával is szembemegy az Európai Bizottság, amikor egy tagországban egy volt miniszterelnök cégét bízza meg azzal, hogy az EU-s költségeket ellenőrizze. – Józan ésszel sem várható el, hogy egy olyan politikus, aki a parlamentben harcol a kormány ellen, magánemberként, civilként, a saját cégével objektíven fogja ellenőrizni ennek a kormánynak a költéseit – mondja G. Fodor.
„Zsebpénz”?
– Egy jelenleg is aktív ellenzéki politikust milliárdos összegért megbízni egy másik párt, adott esetben a kormányzat ellenőrzésével, felveti a rejtett pártfinanszírozás gyanúját. Nem volt még arra precedens, hogy az Európai Bizottság „zsebpénzt” adjon bármelyik kormány ellenzékének – mondja Csepreghy. – Nem azzal van baj, hogy bárki ellenőriz bennünket. Ezt megtehetik, sőt még a DK is megteheti a parlamentben, hiszen nagyon sok, sőt szinte minden fejlesztéspolitikai dokumentumhoz hozzáférnek – teszi hozzá. De az problémás szerinte, ha egy bizottság által elvárt szakmai álláspont ilyen politikai szempontrendszerekre támaszkodik.
G. Fodor Gábor, az alapítvány stratégiai igazgatója a Századvég Alapítvány Nemzeti Érdek című folyóirata Budapest különszámának bemutatóján a budapesti Design Terminálban 2014. október 6-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Rejtett pártfinanszírozás
G. Fodor Gábor szerint „nem ez az első eset, hogy az unió a magyar kormány ellen cselekszik és az ellenzéknek próbál kedvezni”. A kormány évek óta Brüsszel és a baloldal összefonódásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikákat, s úgy tűnik, most beigazolódnak ezek a vádak. – De másként is lehet olvasni ezt az ügyet – teszi hozzá. „Úgy is lehet olvasni, hogy Brüsszel rejtett pártfinanszírozással támogatja Gyurcsányék pártkezdeményezését, tehát segíti a kormánnyal szembeni politikai erőket Magyarországon, ami enyhén szólva is aggályos. Egy ellenzéki politikus cégének megbízása a kormány ellenőrzésére és ennek finanszírozása uniós tagállamok által befizetett pénzekből egyáltalán nem megszokott és elfogadott az EU-ban. Hogy ezt a kettősséget az unió is észreveszi-e, arra majd a vizsgálat ad választ”.
