A várra vonatkozó adatot 1361-ről ismerünk, ekkor Búza Balázs – első- várkapitányt említik. I. Károly-király 1339-42. között l0 esetben írt Oklevelet a damásdi várban. A korabeli feljegyzések, mint királyi vadászhelynek említik ezt a lelőhelyet. Így feltételezhető, hogy a vadász-kastélyt I. Károly építette.I. Lajos -király már kevesebbet tartózkodott itt, 1345-1376-között két oklevelet írt a várban.
l405-ben Zsigmond birtokjogi viták miatt figyelmeztette a várnagyot, hogy a nosztrai kolostor remetéit ne akadályozzák a malmuk kijavításában.
II. Ulászló élete tartamára átengedte a várat tartozékaival együtt Kubinyi László budai provizornak.
II.Lajos 1518-ban visszavette, majd a pénzhiányban szenvedő király Deésházy Istvánnak zálogosította el, 1523-ban – bonyolult csere és zálogügyletek végeredményeként – az esztergomi káptalan és a Bakócz Tamás által épített Szűz Mária Kápolna kapta, meg a damasdi várat. Damas, Szob, Letkés, Helemba és Tölgyes falvakkal és a név nélküli pusztákkal együtt.
1525-26-ban Makőfalvi Mihály esztergomi kanonok damasdi tiszttartó volt. Esztergom 1543-ban, Vác 1544-ben török kézre került. Valószínűleg ez időtáj pusztulhatott el a damasdi vár is. Ettől kezdve a törökök uralták a várat és a környező falvakat, így a budai szandzsák összeírásában, mint Tamásvára-puszta szerepel 1562-től. 1581-ben magyarok tiltakozása ellenére palánkot építettek a „kastélyhelyen”.
1583-85-ben többször is megtámadták az újjáépített várat és a palánkot, de azt csak a 15 éves háború idején sikerült visszafoglalni. 1594-ben még a törökök lakták, de 1595-ben már Pálffy Miklós főgenerális arról intézkedett, hogy a damasdi kastélyt (várat) felépítése után lássák el katonasággal. (1612-ben a damasdi várkapu helyreállítására 10 tallért utaltak ki. 1610 és 1632. között a lovasok száma: 50, gyalogosok 100, a tüzérek 3-4-en voltak.)
1622-ben a váci várban működő hivatal pótlására létrehozták a Harmincad-hivatalt – tőzsérek vámolására – a damasdi várban.
1626-ban (X.18) Murteza budai pasa elfoglalta ismét a várat, de az év decemberében megegyezett Betlen Gábor és II. Ferdinánd. (Nicolsburgi Béke néhány pontjának módosítása.) E megegyezés feltétele volt, hogy Damasdot a töröknek vissza kell adnia, de a vár valójában csak 1627 tavaszán került vissza a magyarok kezére. Ettől kezdve 1627-ben megkötik a „Szőnyi Békét” … a törökkel. Ennek ellenére a törökök állandóan a várak környékén leskődtek, – embert, lovat raboltak és fosztogattak, a lakosságot állandóan rettegésben tartották.
A vár közelében D-Dk-re az Ipoly mentén feküdt a középkori falu, amely a vár sorsában osztozott. 1641. július 20.-án a várkapitány távollétét (Bercsényi László) kihasználva a törökök megfélemlítették és megfutamították a vár őrségét, – majd elfoglalták a várat. Eszterházy Miklós nádor levélben tiltakozott Musza budai pasánál a vár elfoglalása miatt, – a Szőnyi Békeszerződés értelmében jogtalan volt, – így azt a törököknek vissza kellett adniuk. A várat azonban – bosszúból – 1641. szeptember 10.-én tőből kiégették.
A közepes nagyságú vár a legveszélyesebb helyen, az „ellenség torkában” feküdt. Fontos szerepet töltött be a török csapatok mozgásának a megfigyelésében. A szőgyéni /cseh/ várral együtt ellenőrizte a bányavárosok felé vezető utakat, kapitányai jelentéseket küldtek a török csapatmozdulatokról Pálffy főgenerálisnak. De jelentős szerepet töltött be a tőzsérek szabad útjának biztosításában is. A harmincadhivatal vámja is fontos bevételt jelentett a királyi kamarának!
GPS koordináták: 47.842 / 18.8301
Cím: Ipolydamásdkülterület
Tel: +36 (27) 371 575
E-mail: [email protected]
Web: http://www.ipolydamasd.hu/index.php?page=varak
