Donald Trump ismét felkavarta a nemzetközi közvéleményt: legutóbbi nyilatkozatában burkolt fenyegetést intézett Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár az amerikai exelnök szavai nem tartalmaztak nyílt hadüzenetet, a sorok között egyértelműen érződött, hogy az Egyesült Államok – Trump elképzelései szerint – keményebb eszközökkel is kész lenne fellépni, ha Moszkva nem tartózkodik bizonyos lépésektől.
Az orosz vezető köreiben viszont jól ismert, hogy Putyin nem kedveli az efféle „diplomáciai üzeneteket”. Az orosz elnök politikai pályafutását végigkísérte az a hozzáállás, hogy a fenyegetéseket nem gyengeséggel, hanem erőfitogtatással viszonozza. Éppen ezért Trump kijelentései Moszkvában inkább olaj lehetnek a tűzre, mintsem a tárgyalóasztal felé terelő gesztus.
A Kremlhez közel álló elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen mondatok „felesleges provokációk”, amelyeknek sem diplomáciai, sem stratégiai hozadéka nincs, ellenben megerősítik az orosz vezetés meggyőződését: a Nyugat fenyegetésekkel próbálja sakkban tartani Oroszországot. Ez viszont csak még határozottabb, még keményebb válaszlépésekhez vezethet.
Trump kijelentései ugyan rövid távon belpolitikai célokat is szolgálhatnak – hiszen az amerikai közönség számára erőt és elszántságot akar sugározni –, ám nemzetközi szinten komoly diplomáciai következményekkel járhatnak. Oroszország számára a fenyegetés nem tárgyalási alap, hanem vörös posztó.
Putyin többször hangsúlyozta: az Orosz Föderációval csak kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek eredményre. Az erőfitogtatásra adott válasz sosem a kompromisszum, hanem a keményebb állásfoglalás – ez pedig akár újabb nemzetközi feszültségeket is előrevetíthet.
Az eset jól mutatja, mennyire veszélyes, amikor a világ két legerősebb vezetője a fenyegetés nyelvét kezdi beszélni, hiszen a diplomácia helyett így csak a szembenállás erősödik.
